Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 172. §. 1. p. 33 csoportnak kik voltak mindannyian névszerint a tagjai, ez a körülmény azonban a csoport fogalmának megállapításai ki nem /.árja, mert a csoport a szó nyelvtani értelme szerint is nagyobb számú embernek együttlétét jelenti; büntetőjogi szempontból pedig olyan mennyisége az embereknek, mely a közbéke megzavarására is alkalmas; ha tehát a most emiitett kellékeknek megfelelő egyén együtt van, létrejött a csoport, tekintet nélkül arra, hogy annak minden egyes tagja felelősségre vonható-e vagy sem. Minthogy pedig a Tábla való tényként azt állapította meg, hogy az erőszakoskodást elkövetők a város és falusi románokból álló tömeg volt, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy csoport létesült. Hogy pedig a csoport egyenesen abból a célból verődjék össze, hogy az erőszakoskodást elkövesse, a bűncselekménynek nem tényálladéki eleme, hanem csak az, hogy bármily okból vagy véletlenül keletkezett csoport, mint ilyen, személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el, ezt pedig a Tábla való tényként szintén megállapította, a mikor bizonyítottnak fogadta el, hogy a falusi és városi románokból álló tömeg a függetlenségi választópolgárokat kövekkel, ganéjjal, üveggel megdobálta, szekereiket feltartóztatta, a szavazókat onnan le akarta húzni, azok egyrészét leköpködte s egyeseket testi sérülés okozásával tettleg is bántalmazott. Minthogy végül azt is valónak fogadta el, hogy ezen erőszakoskodó csoportnak a vádlott is tagja volt, jogszabály megsértése nélkül állapította meg a vádlott tettében a bűncselekmény tényálladékát. (1907. június 12. 5668. sz.) Btk. 172. §. 1. p. Felhívás egy gyülekezethez, hogy a rendőri tilalom ellenére bizonyos uton haladjon, a Btk. 172. §-a alá esik. 64. C.: A panasz nem bír törvényes alappal, mert egyrészt teljesen közömbös az, hogy a vádlottak véletlenül, vagy szándékosan kerültek a gyülekezet közé, a mennyiben a Btk. 172. §-ának 1. pontjában meghatározott izgatás vétségének tényálladéki eleméhez nem a gyülekezetté való alakulás, hanem a gyülekezethez intézett engedetlenségre való egyenes felhívás tartozik, másrészt pedig a tábla való tényként azt állapítván meg, hogy a főkapitány 10.000 emberre menő munkástömeg előtt, a melynek az élén vádlottak haladtak, mindenüvé hallható hangon kihirdette azt a tiltó rendeletét, hogy a sztrájkoló munkásoknak tilos a Józsefvárosban levő sztrájktanyáról a Belvároson keresztül a vásártérre vonulni, s a vádlottak ennek daczára ,,utánam, elvtársak, menjünk csak előre" szavakat intéztek a munkástömeghez, majd a kivezényelt katonaságokhoz „ide lőjjetek, ha mertek" szavakat hangoztattak s a tömeget biztatták, hogy a katonaságtól és a rendőrségtől ne féljen, mert az előbbinek lőni ugy sem szabad, jogszabály megsértése nélkül állapította meg a tábla, hogy a vádlottak cselekménye az izgatás vétségének tényálladékát kimeríti és pedig annál inkább, mert az általuk hangoztatott szavak a helyzet körülményeinél fogva is a létező tilalom elleni engeGrill-féle Döntvénytár. XIV. kötet. R