Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 437- §• 5- bek. 171 az a körülmény, hogy vádlottat a tárgyak elviteléért, a sértett állítása szerint a t—i járásbíróság már egyizben megbüntette, valósága esetén arra mutatna, hogy vádlott czélzata az elvett tárgyak jogtalan eltulajdonítására irányult. Ezért az Ítélet megsemmisítésével uj eljárást kellett elrendelni, melynek során kiderítendő lesz: sértett és vádlott mint házastársak mennyi ideig laktak együtt, — az együttlakást mikor szakították meg, — inditottak-c válópert, — milyen eredménynyel, — vagy rendezték-e más utón egymásközi a vagyoni kérdést, — F.-né ki lett-e elégítve esetleges közszerzenrenyre nézve, — mivel bizonyítja vádlott, hogy a kérdéses tárgyak övéi, — igaz-e, hogy jb. a fenti tárgyak elvételéért v.-t már egyszer elitélte. (907. ápr. 17. 3790 ) Megsemmisítés perorvoslat nélkül. 329. ' .: Az ítéletben megnyugvó bűnsegéd bűnösségének megállapítása a tettes bűnösségének megállapításával elválaszthatatlanul összefüggvén (Bp. 387. §.), az ítélet a Bp. 437. §. 5. bek.-hcz képest reá nézve is megsemmisítendő. (907. ápr. 24. 4063.) Ténymegállapítás uzsorában való segédi részesség esetén. 330. Midőn vádlott férje Amerikába költözött, a kölcsönügylet lebonyolítását vádlott eszközölte oly módon, hogy félévenkint a férjétől levélben kapott utasítás szerinti összegekről uj váltót állított ki. C.: Ha való az a vádbeli állítás, hogy a lejárt váltók megújítását a vádlott férjének megbízásából, oly kikötések mellett eszközölte, a melyek a hitelezőknek engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak, vagy kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, stb. és ha vádlott tudta, hogy az adós e reá nézve hátrányos kikötések elfogadására szorultsága által volt kényszerítve: az esetben vádlott a fizetési halasztás engedélyezése körül követett eljárásával az Amerikában tartózkodó férje által elkövetettnek mutatkozó uzsora vétségének véghezvitelét szándékosan előmozdította és könnyítette. A büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása azonban oly lényeges körülmények megállapítását teszi szükségessé, a melyeket az elsőfokú bíróságok mellőztek, miért is az alsófoku ítéletek megsemmisitésével uj eljárást kellett elrendelni. Ennek rendén megállapítandó lesz különösen az, hogy a vádlott férjének Amerikába költözése óta hányszor kapott az adós fizetési halasztást és ez alkalmakkor a váltóösszeghez a halasztás engedélyezéséért mily összegek számíttattak hozzá, vagyis mily összegekről szóltak az uj váltók; kik írták ezeket a váltókat alá; ki szólította fel az aláírásra az aláírókat, értesítve lett-e a vádlott, hogy adós anyagi helyezte miatt nem tud fizetni; végül nem kifogásolta-e az aláírók valamelyike annak a különbözetnek a nagyságát, mely a régi és uj váltó összege között mutatkozott. (1907. május 15. 4765.)