Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

IÓ2 Bp. 410. és 426. §. Megsemmisítés összefüggés alapján. 312. Cs. és P.-né vádlottakat, mint a Btk. 279. §-a szerinti tet­testársakat nyilvánította bűnösöknek az esküdtek verdiktje, de az elkövetés időpontját (ugy látszik, tévedésből) mindegyikre nézve másként határozták meg a feltett kérdések. C.: Minthogy a Cs. L. részéről érvényesíthető semmiségi okok jelentettek be, a melyek a Bp. 384. §-a 10. pontjának alkalmazását illetően a cselekmény egységénél fogva özv. P. J.-né vádlottra is kihatnak s igy a Bp. 429. §-ának az esete ezek egyikére sem forog fenn, s minthogy a főkérdésekben mutatkozó ellentét már a főtár­gyalás során fenforgott: ennélfogva az esküdtbíróság Ítéletének özv. P. j.-né és Cs. L. vádlottakról rendelkező részét az erre vonatkozó főtárgyalással együtt a Bp. 384. §-ának utolsó bekezdéséhez képest megsemmisíteni stb. kellett. (907. febr. 27. 1938.) Bp. 410. §. 2. bek. Ügyvédjelölt nem lehet — közvédő. 313. C.: A Bp. 410. §-áhak 2. bek. szerint az ügyvédi kamara által kirendelt közvédő vagy a közvédők elmaradásának, vagy aka­dályoztatásának esetében az illető közvédő helyettesét a felebbviteli főtárgyalásl kitűző, illetőleg vezető tanácselnök rendeli ki, követke­zéskep az ügyvédi kamara által kirendelt közvédők a felebbviteli főtárgyaláson nem helyettesithetik magukat. A Bp. 58. §-a szerint pedig védőül csak ügyvédet lehet kirendelni, a miből meg az követ­kezik, hogy a felebbviteli főtárgyalás elnöke a felebbviteli főtárgya­lásról elmaradt közvédő helyettesül szintén csak ügyvédet rendel­het ki, ügyvédjelöltet tehát nem. Ezekből nyilvánvaló, hogy dr. P. ügyvédjelölt a felebbviteli főtárgyaláson a törvény ellenére alkal­maztatott közvédőül. (1906. decz. 13. 11.043. sz-) Bp. 426. §. 1. p. A közbenszóló végzés ellen bejelentett s. panaszt a C. megvizsgálat­lanul hagyja, ha az ítélet ellen is nem jelentetett be. 314. C.: Ny. L. védőjének az esküdtbíróság közbenszóló vég­zése ellen bejelentett semmiségi panaszát (Bp. 384. §. 9. p.) meg­vizsgálatlanul kellett hagyni, mert a Bp. 426. §-ának 1. pontjának a 427. §-ának I. bek.-vei való egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az esküdtbirósági tárgyaláson felmerült alaki semmiségi ok miatt is az esküdtbirósági itélet ellen használt semmiségi panasz keretében lehet csak orvoslást keresni, Ny L. védője pedig az esküdtbíróság ítélete ellen ennek kihirdetésekor csupán a Bp. 385. §-ának 1. b) és 3. pontja alapján élt sem miségi panaszszal, a közbenszóló végzés ellen beje­lenteti semmiségi panaszát azonban nem tartotta fenn. (1907 máj. 23- 5°75-)

Next

/
Thumbnails
Contents