Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

'50 BP- 384- §• 9- Ptóttá meg; cnnélfgova a Bp. 384. §-ának 6. pontjában meghatározott s ugyanazon szakasz utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok forog fenn. (907. ápr. 24. 4058.) Bp. 384. §. 9. p. Lövéssel történt sértés esetén fegyverszakértők meghallgatandók. 283. C.: A védőnek a Bp. 384. §-ának 9. pontjára alapított semmiségi panasza azért alapos, mert a lövés irányának, különösen pedig a lövegek szórásának megállapítására a fegyverkészitők, a lövésb e n g v s korlott puskamüvesek is szakértelemmel bírhatnak; annak a körülménynek a kiderítése és megállapítása pedig, hogy a vádlott fegyveréből rendes használatban levő tölténynyel s olyan löveggel, mint a milyen a sértett testéből eltávolíttatott, 10 lépés távolságból milyen romboló erejű lövést lehet tenni s a lövés milyen területen szórja szét a lövegeket (seréteket) s milyen a lövés ereje és szórása 10, illetve 50—60 lépésről?, a fegyverkészitő puskamüvesektől próbalövések teljesítése után elvárható, minthogy pedig fontos ténykörülménynek tekintendő az, hogy a sértett mily távolságból lövetett meg s milyen volt a sérelmező lövés iránya?, jogosnak kellett tekinteni vonatkozó részében a védőnek a puskamüvesek meghallgatására irányuló indítványát s annak elutasítása, tekintettel a Bp. 225. §-ának rendelkezésére is, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését sérti. (906. nov 22. 10,343. szám.) Vádlott előélete bizonyítás tárgyává tehető. 284. C.: Nincs alapja az özv. K. M.-né vádlott részéről a Bp. 384. §-a 5. és 9. pontjainak felhívásával a miatt bejelentett semmiségi panaszoknak, mert a tanukhoz nevezett vádlott előéletére vonatkozó kérdések is intéztettek. Az volt ugyanis a vád, hogy özv. K. M.-né meggyilkoltatta a házastársát. Midőn tehát c cselekmény lélektani rugóit kutatva a kihallgatott tanukhoz abban az irányban is intéztettek kérdések, hogy özv. K. M.-né milyen előéletet folytatott, nem volt-e szerelmi viszonya U. J. vádlottal, vagy mással? nem lehet azt mondani, hogy a tanukhoz olyan kérdések intéztettek, melyek nincsenek az ügygycl összefüggésben s szükség nélkül sértik másnak becsületét, mert az azokra várt feleletek eshetöen világot vethettek volna azokra az okokra és körülményekre, melyek özv. K. M.-nét a vádba vett cselekmény elkövetésére indíthatták. A kifogásolt kérdések feltétele tehát nem ütközik a Bp. 307. §-ába s egyébként sem tekinthető szabálytalanságnak, annál kevésbé olyannak, melyet a törvény semmiség terhe alatt tilt. S mivel á kifogásolt kérdések éppen a való tényállás megállapítására nézve fontos körülmények kiderítését czélozták, a törvénynek a védelem