Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

142 BP- 330. §. 4- P-, 344- §• C: TJgy az első, mint a másodbiróság Ítéletének indokaiban az ide vonatkozó ténymegállapítások hiányzanak, mert nincsenek kifejtve az okok arra nézve, hogy a bíróságok a Bp. 328. §-ának rendelkezéséhez képest miért nem ismerték fel vádlottaknak a ténybeli tévedéssel és a jóhiszeműséggel való védekezését bebizonyitottnak; ezeknél fogva a ténymegállapításnak fentebb jelzett hiányai miatt a Bp. 437. §-ának 5. bekezdéséhez képest mindkét alsófoku bíróság ítéletét megsemmisíteni és uj határozathozatalt kellett elrendelni. (907. ápr. 24. 4063.) Bp. 330. §. 4. p. Katonai bíróságnak alávetett egyén ellen vizsg. fogság ítéletben is csak a 143. §. alapján rendelhető el. 273. B. tényleges szolgálatban álló tüzér rablás büntette miatt hat évi fegyházra ítéltetvén el, az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be, mely azonban a C. által végzéssel visszautasittatott. A tsz. az Ítélet kihirdetése és a semmiségi panasz bejelentése után hozott végzésével az ügyész indítványára B. T. ellen a vizsgálati fogságot, hivatkozással a Bp. 330. §-ának 4. bekezdésére, abból az indokokból rendelte el, mert ,,a kiszabott büntetés súlyánál fogva a megszökéstől alaposan lehet tartani"; ezt a határozatot foganatosította is. Ezzel a törvényszék megsértette a törvényt. C.: (Je. é.) Igaz ugyan, hogy a tsz. az ítélet hozatala után a Bp. 330. §-ának 4. bekezdése értelmében a szabadlábon levő vádlottat előzetes letartóztatásba, vagy vizsgálati fogságba helyezheti, ha a kimondott büntetés súlyánál vagy más körülménynél fogva az elitéltnek megszökésétől kell tartani. Ámde ez a szabály a katonai bíróság hatóságának alávetett egyénekkel szemben nem nyerhet alkalmazást, mert az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a vizsgálati fogságnak az ellen való elrendelésére nézve a Bp. 143. §-a a katonai szolgálat természetével indokolt kivételes rendelkezéseket tartalmaz, melyek az idézett szakasz I. bekezdése szerint az itélő bíróság eljárását illetően is irányadók. (906. jul. 18. 7234.) Bp. 344- §• A magánvádlót, ha egyúttal vádlott is, csak az utóbbi minőségében illeti meg vsszavetési jog? „Váltakozva" = sehogyan sem. 274. Az esküdtszék megalakításánál az elnök megállapítván azt, hogy összesen 15 esküdt utasítható vissza, kijelentette, hogy a kir. ügyész ezt a jogát 7 esküdtre, B. J. és dr. Sz. F. vádlottak pedig összesen 8 esküdtre vonatkozóan együttesen gyakorolhatják. Minthogy pedig dr. Sz. F. vádlott erre kinyilatkoztatta, hogy viszszautasitási jogával élni nem kiván, az esküdtbíróság elnöke megállapította, hogy B. J. vádlott négy esküdtet utasíthat vissza, s ez a vádlott a visszavetési jogot ilyen arányban gyakorolta is. B. J.