Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)
136 Bp. 41., 42. §§. lás befejezéséig foghatván helyet, a vádnak a felebbviteli tárgyaláson történt, illetőleg feltételezett elejtése az eljárás megszüntetésének nem szolgálhatatt alapjául. (1906. decz. 29. 11.519. sz.) Bp. 4Í. §• Holtak ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás is lehet főmagánvád tárgya. 255- C. Jeé.: A Btk. 273. §-ának az a rendelkezése, melyhez képest a holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő, nyilvánvalóvá teszi, mikép a holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés a büntető törvény szempontjából ugy a cselekmény tényállásához megkívánt ismérvek, valamint a büntetés tekintetében az élők ellen elkövetett ilyen bűncselekményekkel teljesen azonos elbírálás alá esik, nem tevén e részben különbséget az, hogy a Btk. 273. §-a azokat a személyeket is megjelöli, a kik a bűnvádi eljárás megindításának indítványozására jogositvák. Kétségtelen tehát, hogy a Bp. 41. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a Btk. 258. és 261. §§-aiban meghatározott rágalmazás és becsületsértés esetében a sértett mint főmagánvádló az ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet, a holtak ellen elkövetett ilyen cselekmények eseteire is kiterjed, vagyis, hogy az utóbb emiitett cselekmények is a főmagánvád tárgyait képezik. (1906. decz. 29. 11.519. sz.) Bp. 42. §. Ha az ügyész a súlyosabb minősités miatt (165. §.) emelt vádját elejti s enyhébb minősités miatt (tettleges becsületsértés) emel vádat, a súlyosabb minősitést sértett, mint pótmagánvádló, fenntarthatja. 256. A T. I. J. v.-nak és a védőjének a pótmagánvádlói minőségben amiatt bejelentett felebbezésüktt, hogy N. J. a hatóság elleni erőszak bűntettében nem mondatott ki bűnösnek' visszautasította azon az alapon, mert közbüntettről lévén szó, az ügyész által elejtett vádat át nem vehették és azt nem képviselhették; kimondotta továbbá, hog yennek folytán a jelen ügyek felülvizsgálatát mint többé hatáskörébe nem tartozót mellőzi s az ügyet, minthogy a törvényszék által elsőfokulag elbirált többi vádbeli cselekmények olyanok, melyek rendszerint a járásbíróság hatáskörébe vannak utalva, a Bp. 381. §-ának 2. pontjára való hivatkozással a C.-hoz terjesztette fel. C.: A Tábla a törvényt tévesen alkalmazta, mert a Bp. 381. §-ának 2. pontjába nmeghatározott esetekben a törvényszéknek elsőfokú ítélete ellen a felebbezés csak akkor van kizárva, ha a cselekménynek a járásbíróság hatáskörét meg nem haladó minősítése tekintetében a vád és az ítélet megegyeznek, a jelen esetben pedig a hatóság elleni erőszak büntette czimén emelt vádját az ügyész a főtárgyaláson elejtette ugyan, (a Btk. 261. §-a alapján emelt vádat)