Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

St. 41. §. vány, kőnyomat, metszvény, vagy bármily más ábrázolat, az 1848. évi XVII. t.-cz. 30. és 40. §§-okban érintett eme példány, a bejelentett felelős személy aláírásával ellátva, azon időpontban, midőn a nyomdából kikerül és szétküldetik, vagy áruba bocsáttatik, a sajtótörvény 30. §-ának 4. pontjában foglalt büntetés terhe alatt a helybeli batóság elnöke helyett az illető kerületi közvádlóhoz küldendő be. Figyelmen kivül hagyta továbbá a tsz. a vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi m. kir. ministerek által 1898. február 17-én 5720/98. V. és K. o. m. sz. a. kiadott rendeletet, melynek a sajtóügyi közvádló részére beszolgáltatandó kötelespéldányokról intézkedő II. fejezetében, illetve 10., 11. és 16. §§-aiban a sajtórendészeti köteles példányok tekintetében egyrészt a nyomtatók és kiadók kötelességei és másrészt a vádhatóság teendői szabályozvák; valamint figyelmen kivül hagyta végül a rn. kir. igazságügyminiszternek a nyomtatványok sajtórendészeti kötelespéldányainak a büntető jogszolgáltatás czéljaira való felhasználása tárgyában 1898. évi február 7-én 8835/98. sz. a. kibocsátott rendeletét, mely a sajtórendészeti kötelespéldányok kezelését szabályozza. Minthogy pedig a nyomdatulajdonos az idézett törvényes rendelkezések szerint a sajtótörvény 40. §-ában megjelölt nyomdatermékek kötelespéldányait a sajtóügyi közvádlóhoz beszolgáltatni köteles, még pedig tekintet nélkül arra, hog yazokat az idézett szakaszban emiitett helybeli hatósághoz beszolgáltatta-e vagy nem: s minthogy ezen kötelesség teljesítésének elmulasztása' az állandó birói gyakorlat szerint is az 1848: XVIII. t.-cz. 30. §-ában meghatározott büntetéssel büntetendő sajtórendőri kihágást képez: nyilvánvaló, mikép vádlott az ellene az 1848: XVIII. t.-cz. 40. §-ában körülirt sajtórendőri kihágás miatt emelt vád alól abból az indokból, hogy a kötelespéldányokat a gy.-i városi hatósághoz beterjesztette, a törvény megsértése nélkül nem volt felmenthető. (906. okt. 3. 8825.) St. 41. §. A nyomtatvány minősége nem határozó a tekintetben, hogy azon a nyomdatulajdonos nevét és lakását kitüntesse. 250. Vádlott nyomdatulajdonos az sz—i jb. előtt azzal vádoltatott, hogy a kir. ügyészséghez köteles példányok gyanánt bemutatott 15 drb. nyomtatványon, a melyek a községi elöljáróság használatára rendelt hivatalos blanketták takarékpénztár által használt űrlapok és árjegyzékek voltak, nevét és lakását nem tüntette ki. A jb. vádlottat a St. 41. §-a alapján elitélte, ellenben a gy—i tsz. felfelmentette: mert az ily jelentőség nélküli nyomtatványokon az 1224/895. sz. belügyminiszteri rendelet szerint a nyomdatulajdonos nevének és lakásának kitüntetése nem szükséges. C. (Jeé. 203.): Az 1848: XVIII. t.-czikk 41. §-a, midőn a nyomdatulajdonosnak azt a kötelességét megállapítja, melynél fogva nevét és lakását bármely nyomtatványon kitüntetni tartozik s ennek a kötelességnek megszegését büntetéssel sújtja, nem tesz különbséget a nyomtatvány minősége és tartalma, annak jelentőséggel bíró 9*