Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 416. §. 1., 2., 4. p, 103 eljárás elrendeltetett. Az alsófoku bíróságok megállapították, hogy a Récsben nyitott norinbergi rövid- és szövöttáruüzlet S. J. czég aiatt vezettetett, hogy ezen üzlet S. J. tulajdona és hogy a csőd S. J. ellen nyittatott meg, következőleg a Btk. 416. g-ában megjelölt cselekményekért és mulasztásokért S. J., mint tettes büntetőjogilag felelős, az a körültnénv pedig, hogy az üzletet fia, S. E. vezette, nem menti fel S. J.-ot büntetőjogi felelősség alól. Megállapították az alsófoku bíróságok azt is, hogy S. J. vádlott fiát az üzlet vezetésében nem ellenőrizte és a köteles felügyeletet nem gyakorolta, mi által lehetővé tette, hogy fia a kezéhez befolyt üzleti pénzeket elpazarolta, jelesen elkártyázta és lóversenveken elveszítette és ennek következtében az üzletet fizetésképtelenségbe juttatta, továbbá, hogy fia' szabályszerű kereskedelmi könyvek vezetését elmulasztotta. E gondatlan üzletvezetés és a törvénynek megfelelő kereskedelmi könyvek vezetésének elmulasztása a Btk. 416. §-ának i. és 2. pontja alá eső vétségnek tényálladékát kimeríti: egy évi fogházzal büntetendő, mert az osztrák Btk. 386. §-a szerint a vétkes bukás büntetése egy évi szigorú fogság, a mi a magyar fogháznak felel meg. A magyar Btk. 416. §-a szerint a vétkes bukás büntetése két évig terjedhető fogház. A Btk. 72. §-a, illetve 66. §-a szerint a bűnsegéd enyhébben büntetendő, mint a tettes. Ez természetesen csak annyit jelent, hogy a segédre a Btk. megfelelő §-ában meghatározott legsúlyosabb büntetés nem szabható ki, de nem jelenti azt is, hogy a konkréc esetben a segéd ne büntettessék súlyosabban, mint a tettes. Ez esetben a tettes tizennégy napi fogházra, a segéd pedig hét havi és tizennégy napi fogházra ítéltetett. (906. febr. 28. 2089.) Btk. 416. §. i.» 2., 4. p. Kereskedőkre nézve egy háznak építése is merész üzlet, ha a házépítés költsége vagyonát és üzletének forgalmát messze túlhaladja. Könyvek hiányos vezetése. 214. C.: Vádlott 1897. év óta liszt- és csemegeüzlete mellett A. fivérével házvételi üzletbe is fogott, majd 1902. év tavaszán, április havában fivérével elszámolván: kitűnt, hogy vádlott vagyonát elvesztette, mely tényből az alsófoku bíróságok helyesen vonták le azt a jogi következtetést, hogy vádlott 1902. évi április havában fizetésképtelen állapotban volt. Minthogy vádlott 40.000 korona készpénzzel és mintegy 60— 70,000 korona évi forgalmú üzletével egy 230,000 korona értékű házépítéshez fogott, s minthogy előre látható volt, hogy egy időként beállani szokott értékcsökkenés és a ház bérbeadásánál előíordulni szokott nehézségek vádlottnak egész vagyoni existentiáját megsemmesithétik. Ezeknél fogva az a jogi következtetés is helyes, hogy a házépítési üzlet vádlottra nézve oly merész üzlet volt, mely vádlottnak rendes üzlete körébe nem tartozott és ez által minthogy a telekvétel és házépítéshez szükséges pénzösszeg az üzletből elvo-