Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 301.. 307. §. 87 sithétő, ha bizonyítva volna, hogy sértettnek 35 nap alatt gyógyuló fejsérülése az első bántalmazásból keletkezett,' — másfelől pedig megállapította, hogy vádlottak a korcsmában ,,együttesen bántalmazták a sértettet", aki ennek folytán szenvedte a 301. §. szerint minősülő könnyű testi sértést. Ha az utóbbi megállapítás helyes: ugy vádlottak abban az esetben, ha ,,együttes" bántalmazásukból a sértettnek 35 napig tartó fejsérülése következett volna be, e miatt nem a 308. §. alapján hanem szintén a 301., esetleg a 303. §. szerint minősülő súlyos testi sértés büntette miatt mint társtettesek lettek volna elítélendők. Ugyanazon sértetten rövid időközben, de külön akaratelhatározással elkövetett több testi sértés anyagi halmazat. 168. M. Zs. v. M. M.-nak fején késsel tett szúrás által 14 nap alatt gyógyuló testi sérülést okozván, társaihoz visszatért a nagyivóba, azután pedig, mikor M. M. rövid idő múlva hozzá ment és a fején tett szúrás miatt őt kérdőre vonta, azt ólmos botjával halántékon megütötte és midőn erre M. M. menekülni akart, M. Zs. vádlott újból bántalmazta akként, hogy késsel két izben oldalba szúrta és ez által 20 napot meghaladó testi sérüléseket okozott. C.: Minthogy vádlott a vád alapjául szolgáló tetteket két külön akaratelhatározás folytán vitte véghez és ezek a tettek a Btk. 301., 302. §-ába ütköző két rendbeli büntetendő cselekmény tényálladékát állapítják meg: nyilvánvaló, hogy a kir. tábla a Btk. megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn vádlott terhére két büntetendő cselekményt állapított meg. Í905. mái. 2. 4199.) Egyidejűleg elkövetett becsületsértés és testi sértés esetén a becsületsértés a testi sértésbe beolvad. 169. Az alsóbiróságok v ellen anyagi halmazatot (261., 301.) állapítottak meg. C:. Tekintve, hogy vádlott ugyanazon alkalommal bántalmazta tettleg s illette meggyalázó kifejezésekkel s.-et; tekintve, hogy a szóbeli sértés az ugyanazon alakalommal elkövetett és súlyosabb beszámítás alá eső testi sértéssel egybeolvadt s különálló bűncselekmények nem minősíthető: ezek szerint az alsóbbfoku biróságok a bűncselekmény minősítésében vádlott terhére tévedtek és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett (905. nov. 22. 9997-) Btk. 30;. §. Erős felindulás a halált okozó s. t. sértésnél. 170. C: A vádlott védőjének a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentett semmiségi panasza alaptalan; mert az esküdtbíróság az esküdteknek a különkérdésre hozott határozata alapján azt fogadta el valóknak, hogy a vádlott a főkérdésben megjelölt cselekményt