Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)
26 Közjog és közigazgatás. ruházás tárgyát képező ingatlant terheli, következően ez a törvényes zálogjog a telekjegyzőkönyvben is bejegyezhető, amint az erre vonatkozó jogosultságot az 1881 : XXXIV. t.-cz. 39. §-a is nyilvánvalóan megállapítja, hogy pedig ez a bejegyzés a költségvetései; kivüli állapot idejében is jogszerűen eszközölhető, kitűnik abból, bog) ez a bejegyzés egymagában — vagyis végrehajtási jelleg nélkül —- nem tartalmaz kényszerítés;! arra nézve, bog)' az illetékkötelezett fél a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt rize'ési t< Ijesitsen, vagyis nem bir az illeték behajtásának a jellegével, az ezt a jelleget nélkülöző jogcselekmények pedig az említeti költség vetésen kivüli állapot tartama alatt jogszerűen jöhetnek létre. ( ; 060/906. P. sz.) Az [868: XXIII. t.-cz, 37. A közoktatási czélra rendelt hagyományok illetékmentessége csak a hazai közoktatásra vonatkozik. Az [868: XXIII. t.-cz. 21. §-a értelmében a közjótékonysági czélokra rendelt hagyományok illetékmentesek s a torvényben kifejezetten nem foglaltatik bent, hogy irt csakis a hazai közoktatás és közjótékonyság értendő. I >c ha nincs is ez a törvényben szóval kifejezve, a törvény czélzatá ból annyira nyilvánvaló, hogy bővebb bizonyításra nem is szorul. Az állam, minőn bizonyos czélok előmozdítására kedvezményekéi ad, bizonyára csakis saját czéljaira gondol s kedvezményekkel nem segithei el'"' idegen, külföldi czélokat. mert ez egyfelől feladatával ellenkeznék, másfelöl a honpolgárok érdekeit is sértene. Ezért a mosi jelzett törvényhely is ily értelemben alkalmazandó s ennek alapján az illetékmenteség csak oly mérvben engedélyezhető, a mily mérvben a H. alapítvány a hazai közoktatást mozdítja elő. (Kl> 15 364/905.) Az Í88I : XXVI. t.-cz. 38. Jótékony családi alapítvány ingóságait illetékegyenértékmentesség illeti meg, ha az alapítvány nem is „közjótékony" jellegű. A pénzügyigazgatóság az illeték egyenértékmentessége t megtagadta azért, mert az alapítvány csupán egy család nötagjai javára intézkedvén, közczélokra szóló rendelkezéseket nem tartalmaz A panasznak helyt adni kellett, mert az alapítvány kétségtelenül jótékony czélra van rendelve, az [881:.XXVI. t.-cz. 24. §. 0 pontja értelmében tehát, mely az illeték egyenértékmentességet az alapítványnak nem ,,közjótékony", hanem „jótékony" czéljához köti; panaszló az illetékegyenértékmentességet jogosan igényli. A törvényes kedvezményt törvény megszorító magyarázattal a közjótékony czélra korlátozni annál kevésbbé lehet, mert ahol a törvény ezt a megszorítást akarta, azt mint jelesül az örökségek, hagyományok és ajándékozások illetékmentességéről szóló 1868:
