Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

( selédtörvény. \/. illetéki díjjegyzék. 28. Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-cz. 34. §-a kifejezetten csak a nyugdij megállapítására vonatkozik s igy a temetési járulékok kiszabásánál az 1885. évi XI. t.-cz. 53. §-a az irányt adó. (Kb. 353/906. K. sz.) Cselédtörvény. 79. §-hoz. 29. A mennyiben az olyan cseléd, aki szolgálatát a szerződési idő letelte előtt törvényes ok nélkül elhagyta, gazdájától cselédbére fejében többet kapott, mint a mennyi őtet a tényleges szolgálati idő tartamára megilleti, ezt a többletet a gazda jogosítva van a cselédtől visszakövetelni, és nem köteles a szerződést felbontó cselédet szolgálatába viszafogadni s ez által ennek arra nézve alkalmat adni, hogy előre fölvett, de meg nem szolgált cselédbérét leszolgálhassa. (Kb. 1485/1906. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának határozatai. A bélyeg- és illetékekre vonatkozó határozatok. Az illetéki díjjegyzék. [. tétel. 30. Az államépitészeti hivatalnak a vállalkozó részére kiadott oly tervrajzai, a melyek a vállalati szerződés kötésénél alapul nem vétettek, vagy azokat a vállalkozó alá nem irta, bélyegmentesek. ( KI). 1429/ 905. P. sz.) 35. tétel. 31. Boritaladó és husfogyasztási adó iránti szerződésnek a község részéről való felmondása illetékmentes. Az 1899: YT. t.-cz. 7. §-ának ama rendelkezéseiből, a melyek szerint a boritaladó és hírfogyasztási adó iránt az államkincstár és a községek között kötött haszonbéri szerződések ugy az állandó bélyegilleték, mint a fokozatos illeték alól föl vannak mentve, s továbbá a községek ilyen haszonbéri szerződések után sem III. osztályú kereseti-, sem általános jövedelmi pótadó alá nem esnek, okszerüleg folyik hogy a törvényhozásnak az volt a czélzata, hogy a községek az ily szerződésekkel járó mindennemű közterhektől (illeték és adó) mentesittessenek. A szóban forgó szerződéseknek a községek részéről történt felmondásai tehát, tekintve, hogy a felmondás joga a szerződésben magában ki volt kötve, a fennebb hivatkozott törvényes rendelkezések czélzatánál fogva, az illetéki díjjegyzék 35. tétele alá vonhatok nem lévén, panaszos község terhére a most hivatkozott dijtételpont s illetőleg a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok 104. igának alkalmazásával kiszabott 4 korona egyszeres és felemell bélvegilleték törlése elrendelendő volt. (Kb. 10838 1904. P. sz.)