Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp. 363. §. 3. bek., 367. §. 1. bek. 177 esküdtbíróság elnöke az esküdtek kötelességére hivatkozott, mert továbbá annak adott kifejezést, hogy ha az esküdtek a' „vádlottat felmentik, lesújtó ítéletet mondanak a főmagánvádlóra". Ez a panasz azonban elutasítandó volt, mert a felek az elnöki fejtegetés jogi részének a jegyzőkönyvbe való felvételét nem kívánták, s így az jegyzőkönyvbe nem is vétetvén, annak valódi tartalma meg sem állapitható, ennek hiányában tehát a panasz alapossága el nem bírálható. (1906 április 9. 3748.) Bp- 363- §• 3- bek. 370. Az ügyész szerint az elnök ezekkel a szavakkal: ,,az tisztába hozva nincs, hogy miként történt a halált okozó sértés, mert erre tanuk nincsenek, de az bizonyos, hogy a halál vádlott sértése által okoztatott, most az esküdtek vannak hivatva meggyőződésük szerint ítélkezni", a Bp. 363. §. harmadik bekezdésének ellenére a bizonyítás eredményéről nyilvánított véleményt. C.: A jkönyv szószerint igazolja az elnöki fejtegetés ama kitételeit, a melyek a semmiségi panaszszal megtámadva vannak. A Bp. 363. §-ának harmadik bekezdése tiltja, hogy az elnöki fejtegetésben vélemény nyilvánittassék akár a bizonyítás eredményéről, akár pedig a bizonyítékok mérlegelése tekintetében, tehát az elnöknek nem szabad meggyőződését nyilvánítani arra nézve, hogy mit lát bizonyítottnak, s mit nem, sem útmutatást adni arra nézve, hogy az esküdtek miként mérlegeljék a bizonyítékokat. Minthogy pedig a fejtegetésben nyilvánvaló útmutatás foglaltatik arra nézve, hogy a kir. ügyész részéről a Btk. 301. és 30Ó. §§-ai alapján emelt halált okozó testi sértés bűntettét megállapítani nem lehet, és az elnöki fejtegetés reámutatott arra is, hogy a kir. ügyész vádjára vonatkozóan bizonyítékok nincsenek, tehát ezzel az esküdtek meggyőződését már eleve befolyásolta; s minthogy ez a kitanitás a vád érdekét sértette: a kir. ügyész által a Bp. 427. §. 5. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz indokolt, az elsőbiróság ítéletét tehát az ezt megelőző tárgyalással együtt meg kellett semmisiteni. (904. decz. 15. 10.324.) Bp. 367. §. 1. bek. A szavazási sorrend megsértése. 371. C: A Curia a Bp. 427. §-ának 1. p.-ban foglalt seinmiségi ok fenforgását hivatalból nem állapította meg, mert a Bp. 367. §-ának 1. bekezdésében előirt szavazási sorrend megsértése egyáltalán nem képez semmiségi okot, mert az nem v o n ha t ó a z esküdtszék megalakításának a körébe; eltekintve attól, hogy a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalma és az esküdtbíróság hivatalos jelentése szerint az állítólagos szabálytalanság panasz vag}felszólalás tárgyát nem is képezte. Különben is a Bp. 367. §. utolsó bekezdése értelmében az esküdtek a szavazás lefolyását kötelesek titokban tartani. (905 máj. 3. 4234.) 12