Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

i66 Bp. 353- 8- 4- P-, 354- §• Pvád szempontjából lényeges rendelkezését. A Bp. 427. §-ának 4. pontjában foglalt semmiségi ok pedig azért nem forog fenn, mert az érintett kérdés utólagos feltevésével a Bp. 354—361. §-ainak parancsoló rendelkezései nem voltak megsértve. (904 nov. 17 9412.) Bp. 354. §. I. p. A beszámitásra (76. §.) vonatkozó kérdés feltevésének módja. 344. C.: Figyelemmel, hogy az esküdtszék a II. főkérdésre, hogy : K.-né vádlott akkor, a midőn a férje tkvi tulajdonát képező és emberek lakásául szolgáló házat szándékosan oly időben gyújtotta fel, a mikor abban senki sem tartózkodott, elmetehetsége meg v o 1 t-e zavarva és c miatt akar a t á n a k szabad elli a t á r o z á s i képességével b i r t-e ? igen, vagy nem ? „Nem"-mel feleltek. Minthogy az ekkép két különböző alakatrészből álló kérdésre adott „nem" felelet hovátartozandósága meg nem határozható, ennek következtében pedig az esküdtszék által adott feleletből a Btk. 76. §-ában foglalt, a beszámithatóságot kizáró oknak megállapítása s ez alapon vádlottnak a vád alól felmentése miatt az esküdtbirósági itélet érthetetlenné vált, mi a Bp. 384. §-ának 10. pontjában foglalt hivatalból figyelembeveendő alaki semmiségi okot képez, az esküdtbirósági ítéletet, az annak alapjául szolgáló tárgyalással megsemmisíteni s az esküdtbiróságot uj tárgyalás tartására s uj itélet hozatalára utasítani kellett. (1902 január 17-én, 409/1902. sz.) 345. C.: Minthogy a Btk. 79. §-a a beszámithatóságot kizáró két egymástól különböző okot, vagyis a jogos védelmet és a jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból származó tulhágását állapítja meg s azok bármelyikének fenforgása a másiknak alkalmazását kizárja, vagyis a Btk. 79. §-ának 2. bekezdésében meghatározott jogos védelem esetében az ugyanazon törvényszakasz 3. bekezdésében megjelölt, a beszámithatóságot kizáró másik okról, azaz a jogos védelem határainak tulhágásáról, viszont a jogos védelem határainak tulhágása esetében a jogos védelemről nem lehet szó: az esküdtbíróság az által, hogy a kérdések téves öszszekapcsolása folytán csak abban az esetben engedte meg a jogos védelem tulhágására vonatkozó kérdésre a feleletet, ha az esküdtek a jogos védelem fenforgását már megállapították, a jogos védelem határainak tulhágása tekintetében az esküdtek határozatának hozatalát lehetetlenné tette s ekként a Bp. 354. §-ának parancsoló rendelkezését megsértette, miért is Ítélete és a főtárgyalás a Bp. 427. §. 4. p. alapján megsemmisítendő s uj eljárás rendelendő volt. (1902 deczember 2-án, 10,396. sz.)