Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp. 296. §., 304. §. 1 bek. 159 semmiségi panasz, mint a törvényben kizárt helyesen utasíttatott vissza. (1905 decz. 7. 10.552.) Bp. 304. §. 1. bek. Az utóbb visszavont vádirat alapján hozott vádhatározat rendelkező részének a vissza nem vont vádirat helyett való felolvasása a főtárgyaláson. 328. Ugyanazon ügyben a kir. ügyészség külön-külön vádiratot nyújtott be. Vádlott az egyik vádirat ellen kifogásokkal nem élt, ellenben a másik ellen kifogásokat adott be, a melyek fölött a tárgyalás megtartatott s a vádhatározat meghozatott. Amikor mindkét ügy tárgyalandó volt, jött rá a kir. ügyészség a tévedésre, a mely onnan eredt, hogy a két feljelentés két külön ügyészi tagnak osztatott ki s a nyomozatok külön lettek lefolytatva. Ezt a kir. tsz.-nck bejelentvén, a vádhatározattal elintézett vádiratot visszavonta és mivel a kifogásokkal meg nem támadott vádirat alapján a főtárgyalás már ki is volt tűzve, a két ügyet egyesíteni kérte, ami meg is történt. A főtárgyaláson az elnök a vád alá helyezést rendelő végzésnek rendelkező részét, azt ami a visszavont vádirat folytán hozatott, olvastatta fel és a főtárgyalás ezen vádhatározat alapján vezettetett le. Pécsi T.: Jóllehet szabálytalanság történt, a kir. ítélőtábla ez eljárást meg nem semmisítette s az ügy felülvizsgálatába belebocsátkozott, mert ezen tévedés miatt jogorvoslat senki által nem has/, náltatott és az vádlottnak sérelmére nem szolgált, míg az, ha a/, ügy a. meg nem támadott vádirat alapján újra tárgyaltatnék, vádlottra hátrányos lenne, a mennyiben ujabb zaklatásával járna. Nem találta T. alkalmazhatónak ebben az esetben a Bp. 384. 11. pontiát, mert itt az ítélet, daczára a főtárgyaláson történt tévedésnek, nem lett törvényszerű vád nélkül hozva, a mennyiben a kir. ügyész nem a vádat ejtette el, csak a kétfelé beadott vádiratok egyikét vonta vissza s a kél ügy egyesítését és a főtárgyalás megtartásai kérte, e felolvasott vádhatározat rendelkező része pedig lényegileg teljesen megegyezik a vissza nem vont vádirat tartalmával. Vádlott tehát az ellene emelt vádra nézve a főtárgyalás megkezdése előtt teljesen tájékoztatva lett s így a téves eljárás által is eléretett az a czél, a mely miatt a Bp. 304. §-a vádirat, illetve vádhatározat rendelkező részének felolvasását a főtárgyalás megkezdése előtt semmiség terhe alatt elrendeli. (190Ó máj. 10. 1050.) — A fennebbi szabálytalanság, tek. a Bp. 304. §. 1. bek.-re, tulajdonképpen a 384. §. 5. p.-ja alá cső s.-i ok, mely azonban ez esetben szintén nem lett volna érvényesíthető, mert az ítéletre nem voll befolyással. (384. §. 3. bekezdés.)