Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)
Bp. 49., 58., 89—90., 91. §§, Bp. 49. §-ának 5. és az 539. §. 2. bekezdésére megszüntette, habár L. P. magánvádlót a Bp. 530. §-ának 4. bek.-ben előirt módon a tárgyalásra nem idézte, hanem öt a tárgyalásról az 530. §. 5. bek.-nek megfelelően csak értesítette oly figyelmeztetéssel, hogy elmaradása illetőleg képviseltetésének elmulasztása esetén magánjogi igényét a bíróság előterjesztett kérelme alapján fogja megbírálni. (1906. jun. 6-án. 5894. szám.) Bp. 58. §. Ügyvédjelölt mint közvédő nem rendelhető ki a bíróság által. 313. C: A Bp. 412. §-ának 6. bek. szerint a védő kirendelésére nézve a Bp. 58. §-ában foglalt szabályok alkalmazandók és ezen szabályok szerint a védő, a védők névsorába felvett ügyvédek, nem pedig ügyvédjelöltek közül rendelendők ki. (384. §. 6. p.) (1905. decz. 12-én, 10.6(53. sz0 Bp. 89—90. §§. A községi elöljáróságnál tett följelentés joghatálylyal előterjesztett magáninditványnak tekintendő. 314. A községi elöljáróság a Bp. 85., 89., és 90. §§-ainak egybevetett értelme szerint oly hatóság, melynél a magánindítvány joghatálylyal előterjeszthető. (1906. január 18. 640. sz.) Bp. 91. §. A kir. ügyészség részére szóló felhatalmazás a törvsz.-hez intézett beadványban is megadható. 315. Sértett a tsz.-hez intézett feljelentésében tette azt a nyilatkozatot, hogy a kir. ügyészséget a bünv. eljárás megindítására felhatalmazza. Vádlott ennélfogva, minthogy a bűnügy iratai közt ezenkívül más felhatalmazás nem volt, a kir. T. másodfokú ítélete ellen a Bp. 384. §. 10 pontja és 385. §. 1. c) p.-ja alapján semmiségi panaszt jelentett be. C.: A semmiségi panasz elutasittatik: mert vádlott feljelentését a kir. tsz.-hez kellő időben benyújtotta s e feljelentésében a kir. ügyészt a bünv. eljárás folyamatba tételére határozottan felhatalmazta és igy a sértett fél a Bp. 91. §-ában előirt követelménynek eleget tett, mert a felhatalmazásnak a kir. tszék részéről a kir. ügyészszel való közlése csupán egyszerű iratkezelés. (1006 márczius 6. 2324. sz.) = K határozat logikája szerint a rendőri hatósághoz, tehát pl. a községi elöljáróságokhoz intézett feljelentésben is meg lehetne adni a kir. ügyészségnek a felhatalmazást. De hát akkor mi czélja van a Bp. 91. §-ának és miben különböznek a felhatalmazási vétségek a hivatalból' üldözendő többi büntetendő cselekményektől, amelyekről a Bp. 89. §-a szól?