Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 386. §. 386. §-ára, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják. (1905. márczius hó 7-én, 2080. sz) Vagyonátruházás a kereset beadása után. Bűnösség. 228. Cs. Áron vádlott ingatlan vagyonát 1905. márcz. 5-én nejére ruházta át adásvételi szerződéssel értéken aluli vételár mellett, a minek következtében hitelezőjének 200 kor. és járulékai iránt benyújtott keresettel érvényesített követelése a végrehajtási eljárás rendén fedezetlen maradt. C: E tények bünetendő cselekménynek, nevezetesen a Btk. 386. §-ába ütköző csalás bűntettének a tényálladékát kimeritik, mert a vád alapjául szolgáló bűncselekmény tényálladékához nem kívántatik meg az, hogy a vagvonelidegenités idején a hitelező követelése már jogerősen megítélve legyen, hanem csak az, hogy a vagvonelidegenités kárositási szándékkal a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt történjék. Nem alkalmazta tehát a tábla a törvényt tévesen, a midőn xádlottak terhére a Btk. 386. §-ába ütköző bűncselekmény tényálladékát megállapította; megjegyzi azonban a Curia, miszerint az alsóbiróságok a bűncselekmény megjelölésénél tévesen hivatkoztak a Btk. 379. §-ára iS< mert a Btk. 386. §-ában foglalt csalás különálló (sui generis) büncslekményt képez, és így nem vonható a Btk. 379. ij-ának általános rendelkezése alá; a Btk. 379. §-ának téves felhívása azonban a felülvizsgálatra befolyással nem volt, mert a tábla ténymegállapítása kizárólag a Btk. 386. §-ába ütköző csalás bűntettére vonatkozik. (1905. évi szeptember hó 13-án, 7981. sz.) Életbiztosítási összeg felvétele a bűnügyi zárlat elrendelése után. Bűnösség. 229. Midőn vádlott az 1530 kor. életbiztosítási összeget az első m. ált. bizt. intézettől felvétette, ellene sikkasztás büntette miatt már bűnvádi eljárás volt folyamatban: a biztosítási összeg felvételét és elidegenítését megelőzőleg pedig a nagykikindai törvényszék vizsgáló birája által a vádlott vagyonára bírói zárlat rendeltetett el. C.: Minthogy vádlott az ellene sikkasztás büntette miatt megindult bűnvádi eljárás folyama alatt a bírói zárlat elrendelése után a bekövetkező végrehajtás előtt vette fel megbízottja utján a kérdés alatti összeget s azt részint megbízottjának védői díj fejében, részint hozzátartozóinak kiadta, helyes az a megállapítás, hogy vádlott a kérdés alatti összeget a sértett fél megkárosítása czéljából elidegenítette. (1905. évi november 7-én, 9493. sz.) Vagyonátruházás a kereset beadása előtt. Fölmentés. 230. A vádlott dr. H. sértettnek 100 kor. felüli összeggel adósa volt és ennek megfizetésére magát kötelezte. E közben azonban ingatlanát eladta. Sértett követelésének a behajtására a sommás pert csak akkor indította meg, midőn a ház el volt adva. C.: Minthogy a Btk. 386. §-ában meghatározott csalásnak lényeges alkotó elemét az képezi, hogy az adós által a vagyona-