Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Az ügyvédek felelősségéről. 961 met a legjobb hiszemmel ellenjegyezte s beadta és az alp.-i ügyvédnek azután egy szót sem szólt, ugy, hogy az alp.-i ügyvéd csak akkor tudta meg, hogy beadványa az ő ellenjegyzése nélkü ment be, midőn az már, mint tulajdonképellenjegyzésnélkülibeadvány, visszaleti utasítva, az alp. vétlen mulasztásának tekinteni nem lehet, mert ha az valónak el is fogadandó, a mulasztás az ügyvéd segédjének olyan mulasztása, melyértazügyvédfelelős. (Curia 1905. szept. 1. G. 307.) 2431. A vád tárgya az, hogy panaszlott Budapestre távozott, a hol állandóan lakik s ezt a körülményt az 1874: XXXIV. t.-cz. 8. §-ának rendelkezése ellenére be nem jelentette. A mai tárgyalás alkalmával a vád bebizonyítást nyert. Ennélfogva a kamarai ügyész indítványozta panaszlottnak az 1874: XXXIV. t.-cz. 7. §-ába ütköző, a 68. §. a) p. szerint minősülő fegy. véts.-ben vétkesnek kimondását és a 70. §. 2. pontjának alkalmazásával 100 kor. pénzbirságra ítélését. A panaszlott ügyvéd avval védekezett, hogy beteg s gyógyítás végett kénytelen Bpesten lakni. Ez alapon felmentést kért. Minthogy az 1874: XXXIV. t.-cz. 8. §-a szerint köteles az ügyvéd bejelenteni, ha lakását más kamara kerületébe áttenni óhajtja, annak a kötelességnek pedig panaszlott ügyvéd eleget nem tett; ez által az 1874: XXXIV. t.-cz. 68. §. a) pontja szerinti fegyelmi vétséget követte el. Miért is vétkesnek kimondani és megbüntetni kellett. A m. kir. Curia (1905. november 11-én 299/1905. fegy. sz. indokainál fogva helybenhagyatik.) 68. §. b) pont. 2432. Nemzetiségi izgatás az ügyv. rendt. 68. §. b) pontja alá eső fegyelmi vétséget képez. (Curia 211/905. fegy.) 2433. A csődbíróság által kiszabott pénzbírság le nem fizetése miatt az ügyvéd fegyelmileg el nem Ítélhető. (Curia 1905. febr. 18-án 7/905. fegy.) 2434. Hiányzó meghatalmazásnak az ügyvéd által jogtalanul történt kiállítása, ha ezt a fél utóbb helyesli, nem fegyelmi vétség, hanem csak a 73. §. tekintete alá eső kisebb kötelességszegés. (Curia 6/905. fegy.) 2435. Ha az ügyvéd az ellenfél ellen számit fel jogtalanul költséget és folytat végrehajtást, ez az eljárása a 68. §. b) pontja alá eső fegyelmi vétséget képez, mely az ellenfél panaszára is folyamatba teendő. (Curia 341/905., 367/905. 374/905- fegy.) Orill-féle Döntvénytár. XII. 61