Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

54 Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. A panaszló részvénytársaság által 1901. évben alkalmazottainak kifizetett 26,500 kor. drágasági pótlékot a nyers jövedelemből le kell vonni, mert a panaszos társaságnak avval az állításával szemben, hogy ez a drágasági pótlék nem jutalom természetű, hanem az alkalmazottak fizetésének minden körülmény között kijáró állandó kiegészítő résza, arra nézve, hogy ez a vallomás nem felel meg a valóságnak, semmi bizonyíték sincsen, s mert az a körülmény, hogy a szóban levő drágasági pótlék eddig kereseti adó alá nem vonatott, nem törvényszerű ok arra, hogy a vállalati adó alá vonassék. — De jogos igénye van a panaszos részvénytársaságnak arra is, hogy az 1901. évben hivatalnokai és szolgái nyugdijalapjába befizetett 10,000 korona nyers jövedelemből levonassék, mert a nyugdijalap a bemutatott alapszabályok 39. §-a értelmében nem a társaság, hanem a hivatalnokok és szolgák tulajdona, s mert a társaságnak a nyugdijalaphoz legalább is évi 10,000 koronával való hozzájárulása az alapszabályok 7. §-án alapuló kötelessége. — Az előadottak szerint az adóalaphoz nem számitható 36,500 koronát levonva a felszóla'mlási bizottság által megállapított 1901. évi 274,514 korona 51 fillér nyereségből az 1901. évi adóköteles jövedelem 238,014 korona 51 fillér, és az 1899. évi 288,767 korona 72 fillér adóköteles nyereséget, a három évi adóköteles nyereség összege 963,009 korona 24 fillér, ennek a 3 évi üzleteredménynek átlaga pedig 321,003 korona 80 fillér s ettől jár a 10%-os vállalati adó. (Közig, bíróság 29,813/1903. sz.) Tőkekamat- és járadékadó. 161. A magyar királyi államvasutaknak vasuti-vendéglő felszerelései és az állomási helyiségekben gyakorolható elárusitási jog bérbeadásából húzott jövedelme tőkekamat és járadékadó alá nem esik. Ez után a vasúti üzemmel járó jövedelem után, ha arra nézve adóztatásnak lenne helye, a magyar királyi államvasút csak üzleti adóval lenne megterhelhető, az alól az adó alól azonban az 1875: XXIV. t.-cz. az államvasutakat felmenti. (Közig, bíróság 4320— 1905. P. szám.) 162. Külföldiek, belföldi pénzintézeteknél elhelyezett tőkéiből folyó jövedelmeik után 10% tőkekamat és járadékadót tartoznak fizetni. A kö*z igazgatási bíróság: Az 1883. évi VII. t.-cz. 8. §-ának rendelkezése szerint a hitelügyletekkel foglalkozó pénzintézeteknél elhelyezett tőkék folyó jövedelme után kivetendő 10% adó, az 1869. évi XVI. t.-cz. 15. §-ában megállapított 2%-os illetve az 1875. évi XXV. t.-cz. 18. §-ában 3%-ra felemelt bélyegilletékek átalánya helyett hozatott be. — Az a körülmény, hogy ez illetékek fejében átalányként eddig is, bár kisebb %-ban fizetett adó, a legelői idézett t.-cz. rendelkezései szerint kezelés és eljárás, valamint a mérv tekintetében az 1875. évi XXII. t.-cz.-kel szabályozott tőkekamat*4