Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

40 közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 113. A központi szövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezeteket, váltókölcsönök telekkönyvi biztositására szolgáló váltók hátlapjára vezetett bejegyzési engedélyeikre nézve a bélyeg- és illetékmentesség (az 1898: XXIII. t.-cz. 47. §-a alapján) megilleti. Az 1898: XXIII. t.-cz. a központi hitelszövetkezet részére és az ebbe rendes tagul belépő hitelszövetkezetek részére biztosított kedvezmények között különbséget tesz s míg 79. §-ában a központi hitelszövetkezet részére a személyes bélyeg- és illetékmentességet az ott megjelölt korlátok között biztosítja, addig a rendes tagul belépő hitelszövetkezetekre nézve 47. §-ában megállapítván a kedvezményeket kijelenti, hogy egyebekben a szövetkezetek a bélyeg- és illetékszabályok általános határozmányai alá esnek. Ezekhez képest ugy a királyi pénzügyigazgatóság, mint a panaszos is tévesen hivatkoznak az 1898: XXIII. t.-cz. 79. §-ára, mert a jelen esetben a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett panaszosról lévén szó, a fenforgó eset az 1898: XXIII. t.-cz. 47. §-a alapján bírálandó meg. Ennek a §-nak e) pontja értelmében a szövetkezeti tagoknak adott kölcsönök jelzálogi biztositására nézve a panaszos hitelszövetkezet bélyeg- és illetékmentességben részesül, következően ő azt a bélyeget, mely a jelzálogi biztosítással okozatos kapcsolatban áll, viselni nem tartozik. Minthogy pedig a váltói (I. fokozat), a II. fokozat szerinti kiegészítésnek alapjául és egyedüli okául az illetéki díjjegyzék 98. tétel 5. jegyzete szerint épen az szolgál, hogy a váltó jelzálogi jognak szerzése végett bekebeleztetik, — kétségtelen, hogy ez a kiegészítési kötelezettség, mint a váltó jelzálogi biztosításának közvetlen eredménye, a panaszost annál kevésbbé terhelheti, mert a törvény kivételes rendelkezést nem tartalmazván, s így közömbös lévén az, hogy a jelzálogi biztosítás alapjául váltó vagy esetleg más okirat szolgál-e? a jelzálogi biztosítás s az erre vonatkozó bélyegés illetékmentesség szempontjából a váltó egyéb bélyeg- és illetékmentes okirattal egy tekintet alá esik. (Közig, bíróság 6885/1904. P. szám.) 114. Kiházasitási és temetkezési egyleteket a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézett beadványaikra nézve a bélyegmentesség nem illeti meg. (Közig, bíróság 17,272/1904. szám.) 95. t. B. 4. 115. Abban az esetben, ha az örökösök a hagyatéknak ne vökre történt bekebelezése után beigazolják, hogy a hagyatéki ingatlanokat árvaszékileg jóváhagyott adásvételi szerződéssel még a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt eladták: az ill. dijj. 95. tétel B. jegyzete értelmében az örökösök csupán a vételár, mint ingó után fizetik az illetéket. A közigazgatási bíróság: Abban az esetben, ha az ingatlanok ,,a hagyatéki tárgyalás befejezése és a telekkönyvi átírás előtt eladatnak", az ill. dijj. 95. tétel B. 4. jegyzete értelmében az örökösök csupán a vételár, mint ingó után nzetik az illetéket. S miután a hagyatéki eljárás befejezettnek csupán a hagyatékátadó vég-