Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

3o Közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. szokott összes törvényeken alapuló bevételek felhasználására, illetve beszedésére hatalmazta fel a királyi kormányt, kétséges nem lehet. A panasz tehát alaptalan. (1904. decz. 20. 15,976/1904.) 78. Az a befizetett illeték, a mely nem a közigazgatási bíróság által lett megállapítva, tartozatlan fizetés esetében a befizetéstől számítandó 3 éven belül visszakövetelhető. Indokok: Általános jogi elv, hogy a ki másnak kárára jogalap nélkül jut valamely vagyonértékhez, azt vissza tartozik téríteni. Ez az elv jut kifejezésre az 1887: XLV. t.-cz. 19. §-ában is, a mely egyfelől jogot ad a kincstárnak, hogy ha á közvetlenül lerovandó illetékekre vonatkozó kiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával megállapíttatik, hogy a kincstár helytelen kiszabás által kárt szenvedett, az az összeg a melylyel az államkincstár megrövidül, pótlólag beszedhető viszont azonban kötelezi az államkincstárt, hogy a mennyiben a felülvizsgálat alkalmával az tűnnék ki, hogy az illetékköteles fél rövidül meg, a helytelenül kiszabott és befizetett összeget hivatalból téritse vissza. A törvénynek ebből a határozott rendelkezéséből, hogy a fölösen beszedett illeték hivatalból térítendő vissza, kétségtelenül folyik a félnek az a joga is, hogy a fölös befizetett illetéket tartozatlan fizetés czimén maga is visszakövetelheti azon az elévülési határidőn belül, a melyet az 1881: XXXIV. t.-cz. 38. §-a, nemkülönben a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t.-cz. 90. §-a, s a már korábban is érvényben állott törvényesített illetéki szabályok is a visszakövetelésre nézve a befizetéstől számítandó három évben külön állapítanak meg. Altalános jogi elv az is, hogy a bíróilag megítélt követelések tartozatlan fizetés czimén vissza nem követelhetők. Ebből folyik, hogy a közigazgatási bíróság által megítélt illetéki tartozások viszszakövetelésének helye nincsen, másfelől azonban, hogy a jogorvoslatok igénybe nem vétele, valamint a pénzügyigazgatóságoknak határozatai a tartozatlan fizetés visszakövetelésének akadályát nem képezhetik, mert jogrendünk értelmében a követelés birói megítélésének nem tekinthetők. Megerősíti közvetve ezt a felfogást a fentebb is idézett 1887: XLV. t.-cz. 19. §-ának harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, hogy a közigazgatási bíróság által megállapított illetékek után pótilleték követelésének helye nincsen, mert ezáltal a rendelkezés által közvetve az is ki van mondva, hogy csakis a közigazgatási bíróság által eszközölt illetékmegállapitások tekinthetők ítélt dolognak. Kelt a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1904. évi június hó 22-én tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1905. évi deczember hó 4-én tartott osztályülésében. (25. sz. Döntvény.)