Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

248 Törvénytelen származás kérdése. nek vélelmezendő, Horvátországban községi illetőséggel bíró magyar állampolgárok házassági perében pedig a magyar biróságok az 1894: XXXI. t.-cz. 147. és az ebben felhivott §§. rendekezései értelmében el nem járhatnak. A k i r. C u r i a: Mindkét alsóbiróság Ítélete feloldatik és tekintve azt, hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az a körülmény, hogy alperes a házasság kötése idején Magyarországon, Sátoraljaújhelyen lakott, magyarországi községi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségűnek vélelmezendő, Horvátországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házassági perében pedig a magyar biróságok az 1894: XXXI. t.-cz. 147. és az ebben felhivott §§. rendelkezései értelmében el nem járhatnak, utasittátik az elsőbiróság, hogy kitűzendő tárgyaláson hivja fel felperest arra, hogy azt, miszerint alperes Magyarországban községi illetőséggel bir, szabályszerűen mutassa ki és erre nézve az alperest is meghallgatva, a kifejlendőkhez képest újonnan határozzon; mert eme pótlás nélkül a magyar bíróságnak hivatalból is figyelembe veendő hatásköre meg nem állapitható, illetően alaposan el nem bírálható. (1905 június 13. 2245/1905.) Törvénytelen származás kérdése. 610. A gyermek törvénytelenségének kimondását csak az apa kérheti, az örökösök csak akkor, ha kimutatják, hogy a gyermek létezéséről az apa nem tudott, vagy cselekvőképtelenség, vagy elhárithatlan akadály által a kereset beadásában akadályozva volt. Az örökösödési perben azonban a születés törvényességét, kifogás utján, a nélkül is megtámadhatják. A kir. ítélőtábla: A mi a Sz. E. részéről a 3497/1903. sz. a. beadott keresetet illeti, habár Sz. M. és Sz. A. nincsenek is jogosítva a Sz. E. leszármazásának a törvényességét önálló, vagyis oly keresettel megtámadni, a mely a törvénytelen leszármazásnak megállapítására és igy a családi állásnak mindenkivel szemben hatályos megváltoztatására van irányozva, ez mégis nem fosztja meg őket attól a joguktól, hogy az ellenük törvényes osztályrész megítélése iránt indított perben ne érvényesíthessék a kereset elutasítását maga után vonható azt a kifogásukat, hogy Sz. E. törvénytelen leszármazásánál fogva nincs joga a kötelesrészhez. Akir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott és felhivott indokokból. (1905 október 12. 7746.) 611. Abban az esetben, ha a házasság tartama alatt született több gyermek törvénytelen származásának kimondása kéretik, az ez iránti keresetnek csak akkor adható hely, ha a felperes a gyermekek fogantatásának egész ideje alatt nem közösült nejével. (Curia 1905 június 6. 10,032/1904.)