Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

22 Közig, bíróság általános közig", osztályának határozatai. zett rendelkezése kétségtelenné teszi, hogy ilyen esetben a közforgalmi vasut-vonal az idézett szabályrendelet szempontjából idegen földnek nem tekinthető, s ezért a szabályrendeletnek az idegen tulajdon kizárólagosságát biztositó rendelkezése az ilyen vasútvonalra nem vonatkozik. Nem lehet a panaszló álláspontjának védelmére azt a körülményt sem felhozni, hogy a kisajátításról szóló törvény 85. §-a a vasutvállalatot csak kisajátítási joggal biró vállalattal szemben kötelezi a keresztezés tűrésére, az iparvasutat pedig kisajátítási jog nem illeti. A most idézett szakasz inkább azt mutatja, hogy a vasútvonal egyáltalán nincs biztosítva az ellen, hogy más vasutvonal ne keresztezze, s míg a vasúti tulajdonnak ezt a korlátoltságát a magántulajdont tevő iparvasut javára a kisajátítási törvény 15. §-a, addig közforgalmú más vasút javára a 85. §. állapítja meg. Ugyanezért a kereskedelemügyi miniszternek panaszszal megtámadott határozatában a panaszló helyiérdekű vasút részvénytársaság vonalán elrendelt létesítmény a tulajdonjog törvényellenes sérelmet okozó rendelkezésnek nem minősíthető. A panaszló felhozza még azt a sérelmet, a melyet üzleti érdekében szenved az által, ha beleegyezésétől függetlenül köteleztetik a keresztezés tűrésére és így nincs módja kikötni, hogy a panaszlott fél iparvasutján való szállításból másoknak és különösen a N.-féle n-i gyárnak és fürésznek szállítmányai kizárassanak. A panaszló ilyen üzleti érdekének fenforgását a panaszlott fél tagadja s azt állítja, hogy nem a panaszló vasúttársaságnak, hanem a N.-féle gyárral versenyző G.-féle gyárnak üzleti érdeke irányítja a panaszló vasúttársaság álláspontját. Ez a vitás tényállás a jelen ügy szempontjából közömbös; mert a jelen ügyben lényeges kérdés csak az, hogy a keresztezés létesítésével a panaszlónak kizárólagos vasúti joga nem szenved-e sérelmet, ilyen sérelem pedig nem forog fenn, mert a panaszló vasút vonala a Dráva mentén, a szóban levő iparvasut más irányban, jelesül az előbbit keresztezőén halad, de különben is a vasúti jog kizárólagossága csak más közforgalmú vasúttal szemben részesül törvényes védelemben és nem a csupán magánhasználatra szolgáló iparvasuttal szemben. (714/1905. K. szám.) Mezőgazdasági és mezőrendőrségi ügyekben. 70. §-hoz. 48. a. A községi mezőőrök javadalmazására szükséges összeget érdekeltségek szerinti külön kulcsok alapján kivetni nem lehet, hanem ezt azt összeget az érdekeltekre földadójuk arányában egy kulcs szerint kell kivetni. (3437/1905. K. szám.) 49. Az a 100 hold, mely a külön mezőőr tartására a jogot megadja, több szomszédos községben is fekhetik, tehát több község határában fekvő birtok őrzésére egy és ugyanazon őr alkalmazható. A külön mezőőr tartására irányuló szándék bejelentésének elmulasztása csupán akkor szolgáltat okot a közös mezőőr költségeihez való hozzájárulás kötelezettségének megállapítására, ha az elöljáróság