Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

222 Házassági vagyonjog". czimén támasztott védekezése minden alap nélküli, mert tény az, hogy a kereseti összeg az osztály sorsjátékban nyert összegből származott és alperes azt, hogy az osztály sorsjegy vételárához bármely összeggel is hozzájárult volna, nem is állította, már pedig alperest, mint ügyvéd nejét, a férje hagyatékából közszerzemény czimén mi sem illeti meg, miután a férj tekintendő főszerzőnek, mit igazol a C) alatt másolatban becsatolt, alperes által nem kifogásolt kötelezvény, mely szerint a nyert összeggel, mint sajátjával az alperes férje rendelkezett. (Curia 1905 október 4 .1814/1904.) 542. Ha a közszerzőnő ebbeli jogát nem érvényesítette, hanem tűrte, hogy az egész hagyaték átadassék a férj örököseinek, halála után hitelezője a közszerzői igényt nem érvényesítheti. A kir. törvényszék: Tekintve, hogy özv. L. M.-né az által, hogy szerzeményi vagyonához váló jogát férje halála után nem érvényesítette, hanem mint férje hagyatékát osztály alá bocsájtotta, alperesek a szerzeményi vagyon értéke erejéig megajándékozottak az ajándék értéke erejéig csak az ajándékozáskor már fennállott tartozásokért szavatolnak, a beszerzett hagyatéki iratok szerint az 1886. évi április hó 21-én elhalt férj hagyatéka 1895. évi szeptember 14-én lett az örökösöknek bíróilag átadva, tehát az ajándékozás már ekkor megtörtént, felperes követelése pedig 1897. őszén, tehát később keletkezett, mint az ajándékozás: alperesek, mint megajándékozottak, a szerzeményi vágyon értéke erejéig a kereseti követelésben nem marasztalhatók stb. A kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik az abban felhozott és az alsóbiróság ítéletéből elfogadott indokok alapján és á felebbezésben felhozottakra való tekintettel azért is, mert nem forog fenn a másodbiróság ítéletében a felebbezésben vitatott tévedés, minthogy a kereset tartalmából nyilvánvaló, mikép felperes az állított közszerzemény alapján alpereseket mint megajándékozottakat kérte köteleztetni, azért, mivel anyjuk közszerzeményi jogát nem érvényesítvén, alperesek ennek értéke erejéig megajándékozottaknak tekintendők; egyébiránt pedig, mivel bizonyos, hogy özv. L. M.-né közszerzői jogát nem érvényesítette, sőt bizonyos az is, hogy a házasság tartama alatt szerzett és néhai L. M. nevére tulajdonjogilag felvett ingatlanok még 1895. évi szeptember hó 14-én, tehát L. M.-né életében az alpereseknek, mint néhai atyjuk örököseinek átadattak, nyilvánvaló, hogy ezek az ingatlanok már özv. L. M.-né hagyatékát nem képezték és igy csakis ajándékozásról lehetne szó, azon az alapon, hogy özv. L. M.-né állított közszerzői jogát nem érvényesítette, ez az ajándékozás pedig a felperesi követelés keletkezését megelőzte. (1905 április 4. 9192. sz. a.) 543. A közszerzemény iránti igények mindaddig, mig a házasfelek közti házasság bíróilag felbontva vagy érvénytelenítve nem lett, avagy az halál folytán meg nem szűnt, nem érvényesíthetők. A házassági életközösség megszüntetése nem bir azzal a megkívánt jogi hatálylyal, a mely a házasság bírói felbontásához fűződik.