Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

2IÓ Személyjog". bös, mert a mint a teljeskoruság a törvény által e végből megsza­bott idő leteltével azonnal kezdetét veszi, épugy a korengedély kö­vetkeztében beállott teljeskoruság is az e részben jogérvényes hatá­rozathozatalra hivatott hatóság határozatának keltével azonnal ha­tályba lép. Alperes tehát a fenti árvaszéki határozat kelte napján, vagyis 1901. évi nov. 9-én vált nagykorúvá. Azt pedig alperes nem is állitotta, hogy a kereseti 'váltót a mondott határnap előtt aláirta volna, minélfogva alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti váltót kiskorúságában irta volna alá, alaptalan. A váltóbirtokosi minőség ellen tett kifogás helyesen mellőzte­tett, mert felperes, váltóban rendelvényesként lévén, kitüntetve, al­peres azt, hogy a rendelvényes utólag és pedig megállapodás ellene­sen íratott volna a váltóba, nem bizonyította. A kibocsátónak a váltó hátán látható névaláírása, a mennyi­ben a váltó szövegében foglalt rendelvényezési nyilatkozattal össze­függésben nem áll, tulajdonképpen hátiratot nem képez és váltójogi hatályossággal egyáltalán nem bir. A másodbiróság Ítélete tehát a most felhozott indokokból és azok által nem érintett egyéb meg­felelő indokai alapján helyben volt hagyandó. (1905 április 28. 533/1905- V.) 525. A gondnokság alá helyezésnek az előleges gondnoksági zárlati feljegyzés rangsorozatában való feljegyzését nem akadályoz­hatja az a körülmény, hogy harmadik személyek az előleges gond­noksági zárlat feljegyzését követő rangsorozatban telekkönyvi jogo­kat szereztek. (Budapesti kir. tábla 1905 április 26. 6175/1904. sz. a.) 526. Az a körülmény, hogy a kiskorúnak elmeállapota milyen, az 1877. évi XX. t.-cz. 8. és 28. §-ainak a rendelkezéséből kitetszőleg nem a kiskorúság meghosszabbitásának a megszüntetése, hanem csakis a gondnokság alá helyezés eljárás keretében képezheti mér­legelés és döntés tárgyát. Ezek szerint megszűnvén az áz ok, a mely miatt felperesnek kiskorúsága meghosszabbíttatott, az tehát az 1877. évi XX. t.-cz. 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében, miként alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával, megszüntetendő volt. (Curia 1905. márczius 28. 8110.) 527. A siketség egymagában, a mennyiben vele némaság nem jár, nem alap valakinek gondnokság alá helyezésére. (Curia 1905 augusztus 7499/1905. sz. a.) 528. A születendő gyermekeknek perbeli képviseletére kirendelt ügygondnoknak az a ténye, hogy az ellenféllel megegyezve a beadott közös kérvényben bejelentette, hogy az elsőbiróságnak Ítélete ellen jogorvoslattal nem él, lényegileg a felperesekkel peren kivül kötött

Next

/
Thumbnails
Contents