Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 213 :az apja, és ezen az alapon 1900 július 3-án vagyis több mint 13 évvel törvénytelen gyermekének elhalálozása után indított keresetének fentartott részében a csecsemő-kelengye, továbbá a gyermek táplálásainak és gyógyszereinek költségeit követeli alperestől. Nem tagadja azonban és ezzel beismeri, hogy alperes a gyermek nemzése idején 18 éves, fizetéstelen kereskedő-tanoncz volt és maga sem állítja, hogy akkor alperesnek saját vagyona volt. Minthogy pedig az idézett polgári törvénykönyv 167. §-a értelmében a törvénytelen gyermek tartása elsősorban az apát terheli ugyan, annak a tartásra való képtelensége esetén ugyanaz a kötelezettség a gyermek anyját terheli; minthogy továbbá alperes az előadottak szerint a gyermek eltartására ennek egész rövid életében képtelen volt, felperes nem az alperest, hanem az őt magát terhelő anyai törvényszerű kötelezettséget teljesítette, midőn gyermekét felruházta, táplálta és orvosságot vett neki, ezen költségeinek megtérítését tehát ebből az okból és azért sem követelheti alperestől, mert mivel sem bizonyította, hogy már a kiadások teljesítése idején azokat alperestől követelte és helyette mint megbízás nélküli ügyvivő teljesítette. Az alsóbiróságok tehát tévesen alkalmazták az idézett polgári törvénykönyv 167. és 1042. §-ait, midőn az alperes fizetési kötelezettségét megállapították. Miért is a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek az idézett polgári perrendtartás 335. §-a értelmében helyt adva, a törvény helyes értelmének megfelelő Ítéletet kellett hozni. (1905 szeptember 27. 8102/1904. sz. a.) 515. Csak a törvény, nem pedig a kötelező igéret alapján érvényesített tartásdíj követelésénél vehető figyelembe az a jogszabály, mely szerint a gyermek tartásdija iránt más férfi addig perbe nem vonható, mig a házasságban született gyermek jogerős birói Ítélettel törvénytelen származásnuak ki nem mondatik. A férfi azon kötelező ígéretének, hogy a gyermeket mindig el fogja tartani, más értelme nem lehet, mint hogy addig eltartja, mig a gyermek tartásra szorul, vagyis mig keresetképessé nem válik. (Curia 1905 deczember 15. I. G. 325/1905. sz. a.) 516. Abból, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási időszakában alperesen kivül ismeretlen egyénnel fürdőben nemileg közösült, jogilag a feslettség következtetendő. (Curia 1905 április 15. I. G. 687/1904.) 517. A törvénytelen gyermek természetes atyja holttányilvánitását nem kérheti. Ennélfogva, minthogy felperes., mint házasságon kivül született gyermek a felhívott után törvényes öröklési joggal nem bir és hogy a közös anya a felhívottnak vélelmezhető elhaltát jóval megelőzőleg hunyván elt felperes az anyja jogán sem léphet fel: az első-