Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
208 Személyjog. kötelezettségének a községre való áthárításnak előfeltétele azonban az, hogy az elhagyás bejelentessék és ennek alapján az illetékességnek megállapítása mellett, az arra kötelezett községnek az elhagyott gyermekről való gondoskodás lehetővé is tétessék, minthogy azonban felperes a gyermek elhagyásáról csak 1901. évben tett jelentést és kérte az eltartásáról való gondoskodást, az ezt megelőző időre az eltartás költségeinek a megtérítésére annál kevésbé van jogszerű igénye, mert felperesnek a közigazgatási eljárás során tett előadásból és G. S.-né tanúnak a vallomásából a másodbiróság helyesen állapította meg a rokonsági viszonyt és következtetett az eltartás ingyenes voltára. (1905 október 26. 5778. sz. a.) A szülő és a törvényes gyermek közötti jogviszony. A gyermek személyére vonatkozó szülői jog. Az atya képviseleti joga. Az atya vagyonkezelői tiszte. Az atya haszonélvezete. Az anya jogállása. A gyámhatóság felügyelete. (Tervezet 270—342. §.) 496. Maga az a körülmény, hogy az atya egy nővel ágyassági viszonyban él, a kiskorú leánygyermek erkölcsiségét nem veszélyezteti. Sem ezen viszony, sem pedig az, hogy az atya korcsmájában kéj nőket alkalmaz, egymagában nem szolgálhat okul az atyai hatalom megszüntetésére. A kir. törvényszék: Felperes beismerésével bizonyítva van ugyan, hogy M. M.-val ágyassági viszonyban él, de ez egymagában nem vonja maga után azt, hogy ezen viszony a kiskorú leánygyermek erkölcsiségét veszélyezteti, annál kevésbé, mert ezen viszony a nép széles rétegében elterjedt mindennapi jelenség, mert a felperessel ágyasságban élő M. M.-nak szintén vannak a háznál leánygyermekei, s főképpen M. M.-ról nem is állíttatott, hogy ezen ágyassági viszonyától eltekintve, egyéb erkölcsi fogyatkozásban szenvedne, vagy a kiskorú gyermeket erkölcstelenségre csábítaná. Az, hogy felperes korcsmájában kéjnőket alkalmazna, ha bizonyítva volna is, ez sem szolgálhatna egymagában okul az atyai hatalom megszüntetésére annak igazolása hiányában, hogy a fajtalanságok és kéjelgések a kiskorú leánygyermek szemei előtt vagy erkölcsiségét másképpen veszélyeztető módon történnek. A kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyatik. (1905 június 27. 5360/1905. sz. a.) 497. Az illetékes gyámhatóság a gyermekek tartása kérdésében ugy a birói Ítélettől, valamint a felek közt létrejött és a birói Ítéletnek alapul szolgált egyezségtől eltérő intézkedést tehet. A kir. Curia: Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 95. §-a rendeli, hogy a közös gyermekek tartása és neveltetése költségeit mindkét