Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 446. §. 4- P- és 457. $. 189 értelmében a törvényszerű eljárás az lett volna, ha a C. a T. Ítéletét a nyilvánvaló tollhiba kijavítása végett rendelvényileg visszaküldi. Bp. 446. §. 4. p. A non bis in idem elve alapján nincs ujrafelvételnek helye, ha másodízben, bár nem a 326. §. 1. p.-ja alapján, felmentő ítélet hozatott. 453- Ugyanazon büntetendő cselekmény miatt v. már egyizben jogerősen elitéltetett; másodízben pedig a Bp. 326. 2. p.-ja alapján felmentetett. Az identitás csak a második ítélet jogerőssé válta után derült ki. A kir. ügyész erre újrafelvételi kért, hogy a felmentő ítélet a Bp. 326. §. 1. p.-ra alapittassék, mert a 2. p.-tal szemben az első ítélet meghozásakor fenforgó oly kétségtelen bizonyítékokat tudna felhozni, melyek alapján alapján a 2. p. alapján felmentett vádlott elítélendő volna. Kolozsvári T.: Ha az ujrafelvétel a vádlott javára kértnek volna is tekinthető azon az alapon, hogy vádlott ellen ugyanazon bűncselekményre vonatkozóan több ítélet hozatott, az esetben sem adható annak hely, mert a Bp. 446. §-ának 4. pontja szerint ily okból csak akkor van helye ujrafelvételnek, ha a vádlott ismételten elitéltetett, mely körülmény azonban nem forog fenn, mert a T. ama ítéletével, melylyel szemben az ujrafelvétel kéretett, vádlottat felmentette: ennélfogva a felfolyamodást a Bp. 379. §-a alapján elutasítani kellett. (1905. jun. i9-é,n 1339.) Bp- 457- §• Az esküdtbíróság által a Btk. 3C6. §-ára alapított vád alól fölmentett egyén ügye ujrafelvétel esetén ismét csak az esküdtbíróság által bírálható el, habár az ujrafelvétel a 308. §-ra alapíttatott. 454. M. J. I.-rendű vádlott ellen az alapper a Btk. 301. §-ába ütköző, a 306. §. szerint büntetendő, halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt az esküdtbíróság előtt leíolytattatván, felmentő ítélettel befejeztetett. Minthogy a kir. ügyész ujabb adatokat talált arra nézve, hogy az elhalt D. M.-t nem egyedül M. J. bántalmazta, hanem az a D. testvérek és társai közt lefolyt verekedés közben sérült meg és így a Btk. 308. §-ának esetét látta fennforogni, M. J. ellen újrafelvételi kért, majd midőn kérelmének a felhozott uj tények alapján a kir. ítélőtábla a Bp. 449. §. 3. pontjához képest helyt adott, a verekedésben résztvett többi egyének és M. J. ellen külön vádiratot adott be és az ügynek együttes letárgyalását kérte. A tsz. az ügyet egybefoglalta s tekintet nélkül arra, hogy M. ügye újra felvett ügy volt, együttesen elbírálta, M. J.-t bűnösnek mondotta ki s a nélkül, hogy az esküdtbíróság által hozott alapitéletet érintette volna, elitélte, a többi vádlottakat pedig felmentette. Pécsi T.: Minthogy M. J. ellen az alapper az esküdtbíróság előtt lett lefolytatva: minthogy ez újrafelvételi eljárásnak a Bp. 462. §. 1. bekezdése értelmében az a czélja, hogy az alapperben hozott