Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 427. §. 5. p. és 427. §. 6. p. 181 A vagylagos kérdés (egyedül v. mással együtt) nem sérti a törvényt. Az ily kérdésre adott felelet nem homályos. 436. C.: Az esküdtbíróság az által, hogy a fökérdést akként szövegezte, hogy abban K. J. vádlottra nézve az „egyedül vagy K. Gy. vádlottal együttesen" szavakat felvette, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését nem sértette meg; e szavak felvétele folytán az esküdteknek a K. J. és ifj. K. M. vádlottakra vonatkozó határozatában sem ismerhető fel, hogy az lényegében homályos és hiányos volna, mert azoknak a szavaknak mindegyik része a tettesség megállapítására vonatkozik. (1905. okt. 17. 8859. szám.) Bp. 427. §. 5. p. Megsemmisítés, mert az elnöki fejtegetés a bizonyítás kérdésével foglalkozott. 437. Az ügyész a főtárgyaláson az elnöki fejtegetés ellen a Bp. 427. §-a 5. pontjában megjelölt alaki semmiségi okból semmiségi panaszt jelentett be s ezt az ítélet kihirdetésekor is fentartotta és pedig azért, mert az elnök a befejező fejtegetésében nem a Bp. 363. §-ának megfelelő jogi felvilágosítást adott, a mennyiben ezekkel a szavakkal ,,az tisztába hozva nincs, hogy miként történt a halált okozó sértés, mert erre tanuk nincsenek, de az bizonyos, hogy a hálál vádlott sértése által okoztatott, most az esküdtek vannak hivatva meggyőződésük szerint ítélkezni" s ezzel a fejtegetéssel a főtárgyalás elnöke a Bp. 363. §-a 3. bekezdésének ellenére a biztosítás eredményéről nyilvánított véleményt. C.: Minthogy e fejtegetésben nyilvánvaló útmutatás foglaltatik arra nézve, hogy az ügyész részéről a Btk. 301. és 306. §§-ai alapján emelt halált okozó testi sértés bűntettét megállapítani nem lehet és az elnöki fejtegetés reá mutat arra is, hogy az ügyész vádjára vonatkozóan bizonyítékok nincsenek: ezzel az esküdtek meggyőződését már eleve befolyásolta. S minthogy ez a kitanitás a vád érdekét sértette: az ügyész által a Bp. 427. §. 5. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz indokolt. (1905. decz. 15. 10,324. sz.) Bp. 427. §. 6. p. Nem ellenmondás, ha a sajtóközlemény anyagának szolgáltatója felmentetik, megirója pedig, mint szerző elitéltetik. 438. A rágalmazást képező állítást egy vers tartalmazta, e vers anyagát az egyik vádlott közölte a szerkesztővel, a ki azután a hirt versbe foglalta és kiadta. Az esküdtek a hír beküldőjét felmentették, a vers szerzőjet pedig bűnösnek mondották, mely határozat ellen a Bp. 427. §-ának 6. p. alapján ellentmondás czimén semmiségi panasz jelentetett be. C.: A semmiségi panasz indokolásában mint hivatalból észle-