Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

156 Bp. 228. §. és 261. §. vallása elkerülendő, nemcsak a törvény szavai nem támogatják, de ellenkezőleg- a törvény egyedüli czélzata az, hogy csak az legyen esküre bocsátható, a ki koránál fogva az eskü jelentőségéről tudo­mással bir: a semmiségi panasz (384. §. 9. p.) alaptalan. (1905. márcz. 9. 2177.) Bp. 228. §. Az ellenőrző szakértő részére is az államkincstár terhére állapitható meg működési dij, ha a biróság utasítására külön írásbeli véleményt készít. 385. A Bp. 228. §-a szerint a terhelt saját költségén élhet ellen­őrző szakértő közreműködésével. E szabály alól állapit meg kivételt az itt közölt végzés. Pécsi T.: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését részben megváltoztatja, dr. P. S. orvosnak mint ellenőrző szakértőnek diját, véleményének külön irásba foglalásáért tiz koronában állapítja meg. Indokok: A kir. törvényszék, mint esküdtbíróság, dr. P. S. orvos ellenőrző szakértőnek a vádlott elmebeli állapotáról a főtár­gvaláson élőszóval előterjesztett szakvéleményét nem irattá be a főtárgyalási jegyzőkönyvbe, hanem nevezett szakértőt végzésileg utasította arra, hogy szakvéleményét 8 nap alatt külön írásban nyujrsa be. A kir. törvényszék ez az intézkedése, nemcsak hogy a törv. rendelkezésébe nem ütközik, hanem a jelen esetben a vádlottat ter­lieiő bűncselekmények súlyosságánál fogva egyenesen indokolt volt, e szerint kétségtelenül helyesen járt el a kir. törvényszék akkor, a mikor utasítása folytán, külön írásban beadott szakvéleményért fel­számított működési dijnak az államkincstár terhére való megálla­pításába bele bocsátkozott. Minthogy azonban a hatályában fentartott 1874. évi 7626. I. M. számú szabályrendelet 9. §. 1. p. 2-ik bekezdése értelmében a rendes államhivatalban nem álló szakértők részére bünfenyitő ügyekben a vádlottak elmebeli állapotáról adott véleményért mű­ködési dij czimén csakis 10 K állapitható meg: ennélfogva a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék végzését a szakértői dij összegére vo­natkozóan a rendelkező rész értelmében megváltoztatta. A mennyiben dr. P. S. orvosszakértő a főtárgyaláson való je­lenlétért külön dijazást igényelne, ebbeli jogát a Bp. 228. §-a szerint a vádlott ellenében érvényesítheti. (1905. jun. 26. 1205. sz.) Bp. 261. §. A vádtanács hatásköre, a terhelt kihallgatásán kívül uj bizonyíték felvételére nem terjed ki. 386. A vád tárgya az volt, h. sértetten 3 fia testi sértést köve­tett el. A kezelőorvos szerint a sérülés 8 napnál tovább tartott, és igy a kir. ügyész hivatalból emelt vádat. A vádtanács elé kerülvén az ügy, vádlottak védője a tszéki orvos megidézését kérte annak

Next

/
Thumbnails
Contents