Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

12 Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. tudomására csak két jelölt jutott, eredményében azonos azzal, mintha az 1886. évi XXII. t.-cz. 77. §-ában megkívánt hármas jelölés mellőztetett volna. A jelölésnek nem kellő kihirdetése tehát olyan szabálytalanság, a mely miatt a választás eredményét érvényre emelni nem lehet. 21. Panaszlók sérelmesnek tartják, hogy a törvényható ság annak daczára, hogy a Ill-ik tanácsosi állásra P. István mint egyedüli jelölt pályázott, ujabb pályázat hirdetését rendelte el. — A törvényhatóság ezen rendelkezésével fentartotta a város képviselőtestülete f. évi 48. szám alatt hozott határozatának ezzel azonos rendelkezését. — Miután a pályázat czélját az a közérdek képezi, hogy a betöltendő állásra alkalmas egyének jelentkezzenek, a pályázat általános eredménye a közérdek szempontjából mérlegelendő ; és igy midőn a képviselőtestület a pályázat eredményét határozza el, ezzel a közérdek követelményének tesz eleget, a mely jogának gyakorlásában a képviselőtestületet a törvény nem korlátozza. — Azon tényből tehát, hogy P. István a betöltendő állásra pályázott, még nem származik az az egyéni joga, hogy más jelentkezők hiányában ujabb pályázat hirdetése okvetlenül mellőztessék, s mint egyedüli jelölt kerüljön választás alá. (Közigazgatási bíróság 3523. 1904. szám.) 22. Ha községi körorvos választásánál a választási elnök a többséget sem fölkiáltás, sem pedig szavazás utján nem állapította meg, hanem oly módon, hogy a két pártot két felé osztva két oldalra felállította: a választás megsemmisítendő. (877/1905. K. szám.) 23. Az 1901. évi XX. t.-cz. és az ezen törvény végrehajtása tárgyában 4600. szám alatt kiadott belügyminiszteri utasítás 5. §-nak a felebbvitel előterjesztése helyére vonatkozó rendelkezései a községi választásoknál nem alkalmazhatók, az ezek ellen irányuló felebbezés egyéb törvényes rendelkezés hiányában azon hatóságoknál nyújtható be, a melyek a választás ügyében törvény szerint valamely tekintetben eljárni hivatottak, tehát akár a választási elnöknél, akár a választás érvényessége felett első fokon határozni hivatott törvényhatósági bizottságnál. (Közigazgatási bíróság 5269— 1904. K. szám.) 24. Igaz, hogy az 1886: XXII. t.-cz. 77. §. értelmében azon általános szabály alól, hogy minden állásra legalább 3 egyén jelölendő, eltérésnek van helye az esetben, ha a betöltendő állásra három kijelölhető egyén nem jelentkezett, ez azonban a törvény 71. §-nak külön rendelkezésénél fogva a bírói kijelölésre nem vonatkozhatik. Míg ugyanis a többi elöljárói állás elfogadására a törvény senkit nem kötelez, oly egyének tehát, a kik arra nem jelentkeztek, akaratuk ellenére érvényesen sem ki nem jelölhetők, sem meg nem választhatók, addig a törvény 71. §-a értelmében a bírói állást minden arra alkalmas és megválasztott községi lakos rendkívüli akadályoztatás esetét kivéve, elfogadni tartozik, következésképen sem a kijelöltetés,