Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

i888: VII. 151. §. í. p. — St. 13. és 33. §§. 143 A tábla abban a körülményben, hogy a közjegyzői okiratba a töke és a kamat nem elkülönítve, hanem egy összegben vétetett fel és a közjegyzői okiratból e szerint nem tűnik ki, mennyi a tőke és mennyi a kamat: színlelt ügyletet látott. C: Vádlott cselekménye a sértettek vagyonállapotára tekintettel az uzsora tényálladékát kimeríti, de minősített uzsorának nem tekinthető, mert a kikötésnek az a része, mely szerint vádlott az általa tényleg kölcsön adott 520 koronán tul, az uzsora előnyéül kikötött 208 koronát is tőke gyanánt vétette be a közjegyzői okiratba, szintén mint kölcsön, tehát való jogczimen van az okiratba foglalva. (1905. máj. 4. 4314.) 1888: VII. 151. §. 1. p. Közfogyasztásra szánt állatnak közegészségi vizsgálat nélkül való levágatása és kimérése. Az iparjog elvonása e kihágás folyományaként nem mondható ki. 354. B m.: A kihágásra vonatkozó alsófoku ítéleti rendelkezés fel volt oldandó, mert közegészségi vizsgálat nélküli v. mulasztása — közfogyasztási szolgáló állat levágásáról lévén szó — nem az i888:VII. t.-cz. 154. §. c) pontja, hanem az 1879: XL. t.-cz. 104. §-ának 1. pontját fentartott 1888: VII. t.-cz. 151. §-ának 1. pontja alapján büntetendő kihágás jelenségeit látszik magában foglalni. —• Az iparigazolvány elkobzására, illetőleg iparjog elvonására vonatkozó rendelkezése az ítéletnek meg volt semmisítendő, mert az 1884: XVII. t.-cz. 155. §-a értelmében az iparűzési jogtól, senki sem birói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható. (1905. évi 1235. sz.) IV. Sajtótörvény. St. 13. és 33. §. Ha a szerző ismeretes: a szerkesztő akkor se vonható kérdőre, ha a felelősséget elvállalta. 355. C.: A 385. §-ának 1. c) pontjára alapított semmiségi panaszt alaposnak s a panaszolt semmiségi okot hivatalból is figyelembe veendőnek találja, mert a sajtótörvény 13. és 33. §§-ainál fogva hírlapi közlemény esetében, a szerkesztő csak akkor vonható felelősségre, ha a szerző nem tudatik s illetve feleletre nem vonható. Jelen esetben pedig a szerző M. Gy. s oly ténykörülmény, a melynél fogva ez feleletre vonható nem lett volna, meg nem állapíttatott, minélfogva D. A. szerk. v. oly cselekmény miatt Ítéltetett el, mely miatt nem büntethető. (1905. szept. 19. 8106. sz.) Sajtórendőri kihágás esetén a fokozatos felelősség elve nem alkalmazható. 356. A közvédő 385. §. 1. a) p.-ra fektetett semmiségi panaszának indokolása szerint valamely időszaki lapnak felelős szerkesztője az