Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

io Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. szemben a lakáshoz való igény, s ezen az 1904. évi XI. törvényczikk nem változtat. A panaszló igényét az 1886: XXII. t.-cz. 66. §-ának 3. bekezdésére, majd pedig panasziratában az 1904: XI. t.-cz. 1. §-ara alapítja. Az 1886: XXII. t.-cz. felhívott rendelkezését azonban az állandó gyakorlat akkép értelmezte és alkalmazta, hogy a törvény csak egy jegyző irányában rójja a községre azt a kötelezettséget, hogy annak lakást adjon; olyan községben tehát, a hol több jegyzői állás van, az első vagy főjegyzőt illeti csak meg a törvény alapján feltétlenül a községgel szemben a lakáshoz való igény. Az 1886: XXII. t.-cz. ilyen alkalmazásával létesült jogi helyzeten pedig az 1904: XI. t.-cz. nem változtatott, mert e törvény a lakás vagy lakpénzhez való igény szabályozására egyáltalán nem vonatkozik s e tekintetben a községekre ujabb terhet nem ró. A mennyiben tehát ez utóbbi törvény 1. §-ában a jegyzői javadalmazás legkisebb mértéke mellett ettől külön említtetik a lakás vagy lakáspénz: ezeknek ilyen felemlítése csak arra szolgál, hogy ott, a hol a törvény vagy szabályrendelet alapján a jegyzőnek eddig is volt lakása — vagy lakpénze, ez nem számitható be a legkisebb javadalmazásnak a törvényben meghatározott összegbe; de lakás vagy lakpénz tekintetében uj jogok forrása e törvény nem lehet stb. (Közigazgatási bíróság 1565/1905. K. szám.) 15. Ha valamely vármegyében a főszolgabirák fizetése vagy lakpénze emeltetik, a rendezett tanácsú városi polgármesterek illetménye az újonnan megállapított főszolgabírói illetmény magasságáig szintén emelendő, s ettől a törvényes kötelezettségüktől a rendezett tanácsú városok szabályrendelettel nem mentesíthetők. A polgármesteri fizetés és lakpénz legkisebb mértékére nincsenek befolyással a főszolgabiráknak mellékjárandóságai, ugyanakkép viszont nem jöhet figyelembe a polgármesternek valamely más tisztség viseléséből eredő mellékjövedelme. A főszolgabirák és a főpolgármesterek illetményei egybefüggésének elve áll a szolgabirák és a rendőrkapitányok illetményeinek egybefüggésére nézve is, azzal a különbséggel azonban, hogy tekintettel a szolgabírói állásoknál rendszeresített fizetési osztályokra, a rendezett tanácsú városra feltétlenül csupán azt a kötelezettséget rója, hogy a rendőrkapitánynak az alacsonyabb fizetési osztályba tartozó szolgabirák illetményét kiszolgáltassa, míg a magasabb fizetési osztályba tartozó szolgabírói illetménynek a rendőrkapitány részére való kiszolgáltatását a rendezett tanácsú város önkormányzati jogánál fogva elhatározhatja ugyan, — de erre feltétlen kötelezettsége nincsen. (Közigazgatási bíróság 4766/1904. K. szám.) 28. §-hoz. 16. A királyi József-műegyetemtől nyert építészi oklevél az államszolgálat műszaki ágazatában való alkalmaztatásnál a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883:1. t.-cz. 10. §-ának rendelkezése szempontjából a mérnöki oklevéllel teljesen egyenlő. (Közigazgatási bíróság 4323/1904).