Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 280. és 288. §§. ség, mint csak annyi, a mennyi a gyilkosság tényálladékához szükséges, t. i. hogy a v. előre megfontolt ölési szándékból kezdte meg a bűntett véghezvitelét és ugyanazon szándékból be is végezte azt. Az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tények folytán fennforog tehát enyhítő körülménynek a huszadik életévhez nagyon közel állott fiatal kor és a beismerés, valamint az, hogy a vádlott szeszes italok hatása alatt állott, — súlyosító körülménynek pedig fennforog a rovott előélet és az, hogy a vádlott a büntettet saját anyján követte el. Ezek alapján tekintettel az enyhitó körülmények számára és nyomatékosságára, meg kellett állapítani, hogy a súlyosító körülmények daczára is megvannak a Btk. 92. §-ának alkalmazására a feltételek, mert a vádlottra a halálbüntetés, sőt még az életfogytig tartó fegyházbüntetés is aránytalanul súlyos lenne. Minthogy pedig az esküdtbíróság a Btk. 92. §-át, feltételeinek fennforgása daczára nem alkalmazta: a jelen ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. (1905. jan. 5. 45. szám.) 280. §. A Btk. 280. §-a nem alkalmazható, ha az egyik emberölés erős felindulásban követtetett el. 247. Az esküdtbíróság két ember megölése tárgyában határozott Az egyik emberölést a Btk. 279. §-a alá eső, a másikat a 279. §-al kapcsolatban, a 281. §. szerint büntetendő, vagyis erős fölindulásban elkövetett szándékos emberölésnek minősítette. C.: A Btk. 280. §-a több emberen elkövetett szándékos emberölés esetében csak azon esetben alkalmazható, ha legalább két olyan szándékos emberölés esete forog fenn, a mely a Btk. 279. §-a értelmében 10-től 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ellenkező esetben a bűnhalmazat szabályai nyernek alkalmazást; az esküdtbíróság tehát a törvényből merített okból nem adott helyet a közvádló indítványának, s az esküdtek határozata homályosnak vagy önmagával ellentmondónak nem tekinthető, mert az esküdtek á helyes utasításhoz képest a Btk. 280. §-ában foglalt összetett bűntett tényálladékának fenforgása kérdésében nem is határoztak. Ezek szerint nem lévén helye a Btk. 280. §-ában foglalt súlyosabb büntetési tétel alkalmazásának, az esküdtbíróság a büntetés kiszabásánál betartotta a törvényben vont határokat, a midőn összbüntetésül 15 évi fegyházat szabott ki. (1905. jun. 15. 5839.) 288. §. Részesség kizárja a szövetség megállapítását. 248. C: Az esküdtbíróság jogi tévedésben volt, midőn a v.-aknt, azoknak a szándékos emberölés bűntettében és illetve az abban való bünrészességben bűnösöknek kimondása mellett, még külön a l.tk. 288. §-a alapján, mert az esküdtek az erre vonatkozó, de korábbi feleletek folytán már tárgytalanná vált kérdésre is igennel fe7*