Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. hogy a községi elöljáró képviselővé nem választható; mert arról, hogy ki legyen községi képviselővé választható, a törvény 40. §-a rendelkezik, ez pedig az elöljárókra nézve kizáró rendelkezést nem foglal magában; mig a 42. §. csupán a szavazattal összekötött állásnak, a választott vagy virilis képviselői jogok gyakorlásával való összeférhetetlenségét mondja' ki. A miből tehát az következik, hogy az a szavazattal biró községi elöljáró, a ki községi képviselőtestületi taggá választatik meg és elöljárói állását megtartja, a képviselői jogokat épen ugy nem gyakorolhatja mint az a képviselő, a ki mint ilyen később választatik szavazattal biró elöljáróvá; az ilyen képviselőnek helye póttag behivásával töltendő be, a választásnak megesemmisitésére azonban törvényes alap nincsen. (Közigazgatási bíróság 1388/1904. K. sz.) 7. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének megállapításánál a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adók a czégtulajdonosok adójaként számba veendők, ha magából az adóhivatal kimutatásából kitűnik, hogy az adó a társaság tagjai között miként oszlik meg, vagy pedig ha egyébként igazoltatik, hogy az adó alapját képező társasági vagyonhoz vagy jövedelemhez a társaság egyes tagjainak milyen arányban van joga. Indokok: A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t.-cz. 22. és 26. §-ainak rendelkezése szerint a törvényhatósági bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból áll, s a sorrend megállapítása a törvényhatóság területén fizetett s az érvényben levő jogszabályok szerint számba vehető összes egyenes állami adók alapján történik. Következésképen a fenforgó kérdésnél az a döntő, hogy a közkereseti társaságra kivetett adónak az egyes tagokra eső része az egyes tagok egyéni adójának tekinthető-e. Az 1875. évi XXXVII. t.-cz.-ben foglalt kereskedelmi törvény 64. §-a értelmében közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös czég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat. A közkereseti társaságnak ekkép meghatározott fogalma szerint, a társaság a közös czég következtében, á mely alatt az idézett törvény 63. §-ához képest jogot szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat, a magánjogi viszonyok tekintetében kifelé egy jogalanyként jelentkezik ugyan, a társaság tagjainak egymáshoz való viszonyát tekintve azonban, nem egyéb, mint közös üzlet, a melynél — az idézett törvénynek az egyes tagok közötti viszonyt szabályozó rendelkezései szerint — a tagoknak a társasági vagyonban illetőleg jövedelemben meghatározott része van. Már pedig a közös üzlet fogalmából folyik, hogy a közkereseti társaság adóját, ha megoszlása a társasági tagok közé kimutatható, az egyes társasági tagok egyéni adójának kell tekinteni s mint ilyet a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének összeállitásánál számba kell venni.