Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

7H KÜTEuMI JOG. Követelések alperes elleni követelését még a kereset meginditása előtt a Magyar és tartó- agrár- és járadékbanknak engedményezte, a köfvetelés átruházásával zások atszal-pe(|ig a követelés után járó kamatok követelése iránti jog is mint asa" járulékos jog az engedményesre átszállott (902. nov. 13. 6634/90.). Engedmény, ^_ Curia: Helybenhagyja (904. márcz. 3. 1073/903.). 21098. Curia: Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az a jogi indoka, hogy a C) a. foglalt jogügylet, ha az valójában létesült volna is, a végrehajtató alperessel szemben hatálytalan volna, már magában azért, mivel az engedményezett az engedményről csakis a végrehajtás foganatosítása után értesíttetett, továbbá, hogy a felperesek igénykeresetükkel a végrehajtási jegyzőkönyv 1. tétele alatt lefoglalt követelésre nézve már azért el volnának utasitandók, mert ez a követelés időközben árverésen eladatott, mert annak, hogy az engedményezett az engedményezésről annak létrejöttekor azonnalnem értesíttetett, magánaki a, jogügyletnek érvényességére kihatása nincs és az értesítés elmulasztása az engedményesre csak azzal a joghátránynyal járhat, hogyha és a mennyiben az engedményezett az engedményező kezeihez az értesítés vétele előtt fizetést teljesített, ez az engedményessel szemben is hatályos; továbbá, mert ha a lefoglalt tárgy az igényper lefolyta előtt elárvereztetett is, az igényper tárgytalanná nem válik, hacsak a lefoglalt tárgyért befolyt vételár a végrehajtatónak ki nem fizettetett; már pedig, hogy ez utóbbi eset fennállana, a felebbezési bíróság ítéleti tényállásából ki nem tűnik (904. ápr. 27. G. 734/903.). J'akarckpcnz- 21099. Curia: Az állandóan követett bírói gyakorlat szezon könyv rint, a névre szóló takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra átruházása, szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekintendő, kinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más teljesitette-e, nem változtat ezen az a körülmény, hogy a takarékpénztár a visszafizetést a betéti könyv ellenében rendszerint annak..kezéhez is joghatályosan teljesítheti, a ki a pénz felvétele végett a betéti könyv puszta birtokosaként jelentkezik, mert ez a körülmény csak a betéti könyvön nevezett személy és takarékpénztár közötti jogviszonyt szabályozza, de nem egyszersmind annak a személynek harmadik személyekhez való viszonyát is; következésképen harmadik személyek az illető betéti könyv tulajdonosául a betevőként ezen megnevezett személy irányában csak abban az esetben ismerhetők el, ha bizonyítva van vagy az, hogy a betett összeget a megnevezett személy nevére a sajátjukból tulajdonjoguk fentartásával helyezték el a takarékpénztárba, vagy az, hogy a betéti könyv tulajdonjogát avagy azzal sajátjuk gyanánt rendelkezhetési jogot valamely alkalmas módon megszerezték, ellenben a betéti könyv puszta birtoklása a birlaló javára harmadik személynek irányában mi jogot sem állapit meg. (Hasonló értelemben határozott a Curia az 1901. november 6-án 6000. és 1902. június 27-én 1345. sz. alatt) (904 szept. 6. I. G. 115.). 21100. Győri tábla: A keresethez A) alatt csatolt könyvkivonat szerint felperesnek az alperes ellen hitelben kiszolgáltatott áruk vételárából származó, tehát olyan követelése van, a mely rendszerint készpénzben fizetendő. Ennek a követelésnek részben való