Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

72 KÖTELMI JOG. Kötelmek |jan a felpereseknek a szerződésen alapuló kárkövet 3 lé se kielégítésére tartalma, fordítandó, ahhoz a kárösszeghez pedig 'ugy a felperesnek odaítélt Óvadék 2294 korona 88 fillér, valamint a haszonbérlet tárgyának olcsóbb kotber jel- &vm haszonbérbe adásából származott 2240 korona kára Is számilegcvcl. tandó, amely utóbbi kárkövetelés kiegyenlítésére a felperes nem volt jogosítva az 1901. évi utolsó negyedére teljesen megkapott haszonbérösszegből azt a 2240 koronát, melyet felperes az nj haszonbérlőtől is felvett, az alperesek beleegyezése nélkül beszámítani, mihez képest a letett óvadékösszeg felperesnek összesen 4534 korona 88 fillér kárkövetelése által teljesen felemésztetvén, abból kötbérként megtartható és odaítélhető összeg gyanánt mi sem maradt (903. ápr. 8. I. G. 659/902.). 4. Több hitelező és több adós viszonya. Egyetem- 21091. C u r i a: Egyetemleges kötelem nemi egyedül a felieknek legesség. kifejezésre jutott akaratából, a törvény külön rendeletéből vagy tiltott cselekményekből eredhet, hanem keletkezhet az magának a jogügyletnek természetéből, a jogügylet tárgyának oszthatatlanságából A bérbe vett vadászati jogot minden egyes bérlőtárs a maga teljességében gyakorolhatja, amiből viszont a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlansága s ebből a bérlőtársaknak a bérbeadóval szemben egyetemleges kötelezettsége következik (904. jan. 20. G. 490/933J. Kezesség. 21092. Az E) alatti azt tartalmazza, hogy ha elsőrendű alperes felperes követelésének részletekben való fizetésénél a megállapított fizetési határidőket meg nem tartaná, másodrendű alperes saját magát fizetőül jelentette ki; már pedig egy harmadik* személynek az az Ígérete, hogy az esetre, ha az adós fizetési kötelezettségének a kitűzött határidőben^ eleget nem tenne, ő fog fizetni, jogszerűen a készfizető kezesség átvállalását jelenti, a min jelen esetben mit sem változtat az, hogy a kezesség iránt vállalt kötelezettség nem közvetlen a hitelezőhöz, hanem az adóshoz intézett iratban nyert kifejezést, mert az E) alatti tartalma nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy másodrendű alperes részéről a fizetési igéret a végből történt, hogy a felperes a kezesség nyújtása által követelésének fedezetére nézve biztosítékot nyervén, ez által kedvező fizetési határidők engedésére birassék, minek következtében elsőrendű alperes jogosultságot nyert arra, hogy másodrendű alperesnek E) alatti levelét a közötte és felperes között megejtett összeszámolásnál felhasználhassa, a mi jogszerűen abból is következik, hogy másodrendű alperes az elszámolás után felpereshez intézett D) alatti levelében maga is arra utal, hogy a per tárgyát képező követelésre felperesnek kezese is van, a mely kijelentéssel, minthogy az másra, mint az E) alatti nyilatkozatra nem vonatkozhatik, felperes egyúttal az E) alattiban elvállalt kötelezettséget is fennállónak fogadta el. E szerint másodrendű alperes mint készfizető kezes lévén kötelezve (903. nov. 25. I. G 365.). 21093. Curia : A készf'zető kezesség jogi természetével nem ellenkezik az, hogy a kezes, esetleg a főadósra nézve létesült fel-