Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
66 KÖTELMI JOG. Tiltott cselek-f i ze t ésé r e kötelezte magát arra az esetre, ha az emmények. iite11 okiratban megjelölt kerületben és időtartamérvéngesietmban sa3át neve alatt korcsmát vagy italmérő üzlehetöMkötel- t e t nyitna. 53 e m a jó erkölcsbe, sem a tételes törmek. vénybe nem ütközik; mert alperesnek azt az ellenvetését, hogy Versenytől B< F- engedményező a kikötött vételárból 1400 koronával hátralékra/ó tartózko-^*1 maradt s igy a szerződésnek a maga részéről eleget nemi tett, dósért kikö- az elsőbiróság helyesen mellőzte, miután alperes ezt a kifogást^ csak /()//c7/<?/zeríe/(-; VÍszonvá. laszában hozta fel és felperes ennek figyelembe vételét elturpis causa. késés miatt ellenezte; s mert a közpolgári ügyekben követett az a birói gyakorlat, hogy a mennyiben a kötbér ahhoz az érdekhez mérten, a melynek biztosítására szolgál, tulmagasnak mutatkozik, annak összege mérsékelhető, a kereskedelmi törvény alapián elbírálandó kötbérre ki nem terjed (903. febr. 11. 2666/902. ). — Curia: Hhagyja (904. febr. 10. 810/903. ). 21079. Curia: A felebbezési bíróság, felperest keresetével egyedül azért utasította el, mert szerinte az a szerződési kikötés, amely szerint alperes eltiltatott attól, hogy a felperes varrógépeladási üzletében elvállalt szolgálati viszony megszüntetése után és még egy évi időtartamon belül a felperes üzletével hasonló üzelttel ne foglalkozzék, mint az iparszabadságta, tehát törvénybe, de egyúttal jogos 'magánérdekbe és közérdekbe ütköző, jogi hatálylyal nem bír, és igy az annak a kikötésnek biztositására szolgáló kötbér sem bír jogszerű alappal. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása tarthatatlan, mert az iparszabadság ugyan abból áll, hogy az egyén a törvény korlátai között bármely ipart szabadon gyakorolhat, azonban a z egyén minden jogát, tehát az ipar szabad gyakorolhatási jogát is szerződésileg korlátolhatja és igy az ilyen kori át o a ás az iparszabad s ág elvét nem érinti; de a mennyiben alperes az illető kikötést szerződésileg fogadta el, tekintettel az illető kikötés tárgyára és terjedelmére, az a kikötés valamennyi magánérdeket jogellenesen nem' sértheti és la közérdek lényeges hátrányára nem vezethet; következésképen nincs jogi akadálya annak, hogy az olyan kikötés biztositására szolgáló kötbér bíróság előtt érvényesíttessék. (Hasonló értelemben határozott a Curia 1899. G. 43. és 919/900. számok alatt) (903. febr. 10. G. 514/902. ). Siitömesterek 21080. Győri tábla: Felperes válaszában beismerte azt, kartellje, hogy a kereseti váltót alperes a közte és a többi sütőimesterek között létrejött kartell-szerződés betartásának biztositására adta. Ezzel beismerte azt is, hogy a kereseti váltó megszerzésekor tudta a váltó keletkezésének okait, és hogy ismerte a váltó alapját képező jogügyletet és annak feltételeit. Félperes ebből folyólag mint nem jóhiszemű harmadik váltóbirtokos az 1876: XXVII. t. -cz. 92. §-a értelmében az alperes által felhozott azt a kifogást, hogy a fenti szerződés erkölcstelen alapon nyugszik, tűrni tartozik. A X. alatti hirdetmény tartalmából s a tanuk vallomásából kitűnik, hogy a s>z—i sütő mesterek, k ö !z t ü k a v á 11 ó k i b o c s á j t ó j a, r e n d e 1 v ényese és alperes is a sütemény megdrágítására irányuló kartel 1-szeírződést kötöttek. Ezen szerződés, mely által egy elsőrendű szükségletet kielégi t'ő élelmi c zikk ára feljebb emeltetett, a fogyasztó közönségnek kizsákmányolására szolgál, s mint ilyen erkölcstelen alapon nyugszik, minélfogva abból birói uton érvényesíthető jogok és kötelezettségek1 Tiltott cselekmények. Biroilag nem erv^nyesitheto kotelmek. Versenyiol vald tartdzkoddsert kikdtdtt ellenertek; turpis causa. Siitdmesterek kartellje.
