Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

• i4 KÖTELMI JOJ Tiltottcselek-totta elő, hogy versenybe nem lépett, a nélkül, hogy menyek, valamely egyéb előmozdító tevékenységet fejtett B^°'^se^mvolnaki. Tehát felperes keresetének jogalapja az, hetőTötel- n°gy felperes a versenytől való tartózkodás ellejimek, értékeként kikötö^fbt összeget követeli alperestől. Versenytől Ily kikötés erkölcstelen. A ki mással abban állapov. dó tartózkodik mQS, hogy versenytől tartózkodik, az nem fejt dúsért kikö- ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem tött ellenérték^ s u p á n más kárán akar gazdagodni. Ily esetben vagy a iurpis causa. vevő kénytelen az árut drágábban fizetni a végett, hogy a közbelépő (Viszonkere- harmadik dija fedezve legyen, vagy az eladó kénytelen ugyanabból sefy a czélból az őt különben megillető haszonról lemondani. A közbelépő nem végez productiv munkát, hanem csak abban működik közre, hogy a vevő a viszonyok való állása felől tévedésbe ejtessék, vagy tévedésben maradjon. Tevékenysége tehát nemcsak hogy nemi proiductiv, 'hanem káros s díjazását csak abból nyerheti, a mivel valamelyik fél jogtalanul meg van kárositya. A kihágási büntetőtörvénykönyv 128. §-a büntetést szab ki arra, a ki nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére nyereségért közreműködik. E szerint a törvény csak a nyilvános árverésnél elkövetett ily cselekményt bünteti, ellenben a nyilvános árverés esetén kivül az ily cselekményeket büntetni nem akarja. De ebből nemi következik, hogy ily cselekmény nyilvános árverés esetén kivül nem volna erkölcstelennek minősíthető. Az, hogy a törvény a nyilvános való (összejátszást bünteti, annyit jelent, hogy ily összejátszás, ha nyilvános árverésnél történik, annyira közveszélyes cselekmény, hogy a büntető megtorlást is szükségessé teszi. Ebből pedig nem arra kell következtetni, hogy nyilvános árverés esetén kivül, az ily eljárá, s meg volna engedve, hanem arra, hogy a m e m versenyBés iránti összebeszélés, a mely nyilvános árverés esetében büntető következményekkel jár, nyilvános árverés esetén kivül sem lehet az erkölcsnek megfelelő. Ennélfogva a nemi versenyzés iránti összebeszélésből, mint erkölcstelen ügyletből, bíróilag megítélhető követelés nem származik. Nem volna a kereseti követelés akkor sem megítélhető, ha felperes előadását ugy lehetne érteni, hogy felperes a szerződés létrejötte körül valamely külön közvetítő vagy előmozdító tevékenységet fejtett ki és alperes a díjazást az előmozdító tevékenységnek éisi a versenytől való tartózkodásnak együttes ellenértékeként ígérte. A versenytől való tartózkodás ebben az esetben is erkölcstelen volna, a közvetítő vagy előmozdító tevékenységért járó díjazás pedig nem volna elválasztható a versenytől való tartózkodásért járó díjazástól. Alperes viszontkeresetileg előadta, hogy felperesnek 1896—1899. években köveket szállított js 1896-ban egy kiránduláson felperesnek a kirándulás kiadásaira előleget adott, s a szállított kövek ára fejében pedig 32 korona 9 fillért követelt felperestől. Felperes tagadta a követelések fennállását s ellenezte, hogy e követelések a jelen perben érdemileg elbíráltassanak. Minthogy a viszonkereseti követelések nem származnak a kereseti követeléssel azonos jogalapból és igy az 1881: LIX. t. -cz. 8. §. a) pontja szabálya alá nem tartoznak és nem tekinthetők az idézett szakasz b) pontjában említett felperesi követeléssel hasonnemü valódi és lejárt követelések fogalma alá tartozóknak semj, ennélfogva a Viszonkereseti követelés a jelen perben érdemileg el'nem