Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

58 KÖTELMI JOG. 2. Tiltott cselekmények. Bíróilag nem érvényesíthető kötelmek. A naturális 21066. Curia: A közerkölcsiségbe ütköző szerződés csak nbligatió át-akkor nem részesülhet jogvédelemben, midőn abból valaki jogokat még ruházása. csak érvényesíteni akar, de a már érvényesített szerződés^ abból azokból, hogy annak alapja a közerkölcsiségbe ütközik, az átruházó által nem hatálytalanítható (903. márcz. 17. 1432.). Ország- 21067. Curia: A felebbezési bíróságnak Ítéletében foglalt gyűlési kép- tényállás szerint J. M. felperes kereseti követeléséből 378 kor. 92 viselovalasz-méT ég g> Gy felperes kereseti követeléséből 426 korona onnan függő1követe-*^mazüi' hogy ezek a felPeresek az alperes egyenes megbizásálés birói ^ ®s előre, úgyszintén utólag történt egyenes megtérítési ígérete érvényesítése mellett országgyűlési képviselő választására jogosultakat tudatosan abból a czélból, hogy ezek az alperes jelölése, tehát nyilván megválasztása érdekében alperes mellett hangulatra keltessenek, étellel és itallal másoknál megvendégeltek; e tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bíróságnak a jogi döntése, a mely szerint ezekre az összegekre nézve azokat a felpereseket keresetükkel elutasította; mert igaz ugyan, hogy az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-a 6. pontja .meghatározza az elkövetés időpontját is, mint a tényálladék nélkülözhetetlen elemét, azonban ez a törvényhely csak csak a választás jogérvényességét érinti; ellenben a választónak abból a czélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, etetése és itatása az 1878. é v i V. t.-c z. 186. §-a szerint általában véve tiltva van és különben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvé n yes i t he tés e pedig bírói oltaiflómban nem része^ sithető; e tekintetben mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy alperes azokkal a felperesekkel szemben előre és utólag egyenes fizetési ígéretet tett, illetőleg alperesnek ez a lekötelezettsége _ a követelés eredeti alapjának jogi természetét meg nem szünteti. Áttérve alperes felülvizsgálati kérelmére, alperes a per főtárgyára nézvea felebbezési bíróság Ítéletének azt a részét támadja meg, mely szerint N. M. felperes kereseti köretelésében, illetőleg a többi felperes kereseti követelésének egy részében elmarasztaltatott; azonban ez iránt alperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperesek kereseti követeléséből megítélt rész onnan származik, hogy felpereseket az alperes egyenesen Jnegbizta arra, hogy az ő megválasztása érdekében, de nem közvetlenül a válásiztók részére fuvarosokat, napszámosokat és küldönczöket felfogadjanak és á 1 ka 1 mázzanak, illetőleg N. M. nyomtatványokat széthordjon, hogy ezeket felperesek megtették, hogy alperes előre és utólagosan is egyenesen kötelezte magát arra, hogy felpereseknek ezekkel kapcsolatos fáradtságát, költségét és kiadásait megtéríti és hogy mindezek egyenként azokat az összegeket teszik ki, a melyeket a felebbezési bíróság felperesek javára egyenként megítélt; e mellett a tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bir óságnak az a jogi döntése, a mely szerint ezekben az összegekben alperest elmarasztalta; mert ezeknek a követeléseknek alapjául szolgált és fent ismertetett ténykörülmények törvénybe vagy egyenesen a jő erkölcsökbe nem ütköznek; alperes pedig a fen-