Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK. 751 rónát meghaladja, a feljelentést további eljárás végett a sz.-i kir. Közcsend járásbírósághoz tette át. ellem klhagas. A kir. járásbírósághoz a sértett fél egy becsülevelet terjesztett Fejszével be, a mely szerint a feljelentett egyének által az 1902. és 1903. JenyeSeKS évben okozott összes kár 300 koronára tehető. A kir. járásbíróság előtt az 1903. évi szeptember hó 17-én tartott tárgyalás alkalmával a sértett fél kijelentette, hogy a feljelentésben alkalommai 16 szán fát szállítottak el az erdőből. A sértett előadása szerint egy szán fának az értéke a faluban 1 korona 20 fillér, künn az erdőben pedig a vádlottak előadása szerint 20—40 fillér. Ily körülmények között az ügyészségi megbizott tekintettel arra, hogy az összes vádlottak terhére megállapítható kár együttvéve a sértett tiümagas számítása, szerint is 60 koronán jóval alul marad, a vádat elejtette s az iratoknak a közigazgatási hatósághoz való áttételét indítványozta. A kir. járásbíróság 1903. évi szeptember hó 17-én 1903. B. 282/7. szám alatt kelt végzésével az ügyészségi megbizott indítványához képest az iratokat a főszolgabíróhoz áttette. Ezen tényállás alapján az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe kellett utalni, mert özv. Sz. L-né nemcsak a falopás, hanem a Kbtk. 41. §-ában meghatározott közcsend elleni kihágás miatt is panaszt tett, ennek a kihágásnak az elbírálása pedig az 1897. évi XXXTV. t.-cz. 18. §-a IV. pontjának és 19. §-a 1. pontjának egybevetett ár- , telme szerint a kir. bíróság hatáskörébe van utalva. A kir. bíróság feladata leend, hogy a fenti kihágással együttesen érdemlegesen elbírálja a terheltek ellen megállapíthatónak mutatkozó erdei kihágásokat is ; s illetve az ellenük erdőből való falopás miatt emelt panaszt is, mert a bíróság — a midőn kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában az ügyek összefüggése alapján, vagy azért jár el, mert a vádló a cselekményt súlyosabban minősítette — a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve a további eljárást csak akkor engedi át az egyébként illetékes hatóságnak, ha az illetékességét megállapító bűncselekmény tekintetében az eljárást a főtárgyalás előtt s illetve érdemleges tárgyalás tartása nélkül szüntette meg. (B. P. 22. §-a). 433Erdei kártételen talált marhák behajtásának meg- Hatóság hiusitása és az eljáró mezőőrnek megsértése. sertese' Az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe uta\-Mez°°£. me£~ tátott, mivel a kir. biróság jogerősen kimondta, hogy serese birósági hatáskörbe tartozó büntetendő cselekmény ismérvei nem állapithatók meg. (1899. évi január 3-án 67,294/1898. L IC. sz- lg. K- IX. 120.) 434Vasúti Magyar államvasuti kalauznak pofonütéssel fenyegetése miatt inditott ügyben az eljárás a közigazgatási ható- kalauznak sághoz tartozik. (Kbtk. 46. §.) pofonütéssel fenyegetése. (1899. évi május 3-án 24,641/1899. L M. sz- lg. K- VIII. 242.)