Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

OG. nősen azt, hogy hozzávetőleg megállapított vételári összegnek a fü- zerz° szerüzletbeli áruezikkek csak csekély részét képezték, magának ^\.I>,ianytozsre peresnek azzal a perbeli előadásával, hogy a dohánytőzsdebeli kész- %°™nö°dés létnek felperes által való ideiglenes kezelésbevétele megállapodás semmissége. tárgya volt és hogy a dohány tőzsde-bérleti jognak felperes által leendő megszerzéséhez közreműködését megállapodásszerüleg meg­ígérte: a S. E. T. 64., 215. §-a alapján meg kellett állapítani, hogy a vételi szerződésnek tárgyát nem pusztán a íüszerüzlet áruczikkei, hanem és főleg a dohánytőzsdebeli készlet is képezte, és hogy a szer­ződő felek egyező akarata főleg oda irányult, hogy felperes a d)hány­tőzsde-készletet is megveszi és azt azonnal kezelésbe veszi abból a ezélból, hogy a dohánytőzsde bérleti jogát alperes közreműködésé­vel később elnyerhesse. Az ilykép megkötött vételi szerződés azon­ban és különösen abban a részletben, mely szerint felperes a dohány­tőzsdei készlet kezelését az illetékes pénzügyi hatóság engedélyének előleges kieszközlése előtt már átvegye, mint az idézett pénzügyi szabályokba ütköző és igy nem teljesíthető, eredetileg semmis. Mint­hogy pedig a kifejtettek szerint a szerződés főczélját a dohány-áru­készlet megszerzése és a dohánytőzsde bérleti jogának elnyerése, tehát alperes részéről lehetetlen szolgáltatás képezte; a szóban levő adás­vételi szerződés már eredetileg érvénytelen; ennek pedig szükség­képpeni jogi következménye az előbbi állapotba való visszahelyezés. Ezeknél fogva és mert nem vitás, hogy alperes az érvénytelen szer­ződés alapján felperestől 1000 frt foglalót kézhez vett: az alsóbiró­ságok ítéletének megváltoztatásával alperest az említett foglalónak visszafizetésére, továbbá a foglaló összege után a kereset beadásá­tól számítandó késedelmi kamatnak fizetésére és mint pervesztest az 1868 :LIY. t.-cz. 251. §-a alapján a per és az azzal egy tekintet alá eső sikeres felebbezés költségének viselésére kellett kötelezni (902. okt. 24. 743.). 21062. C u r i a : Alperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban Harmadik azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal,javára kötött hogy a vitás kérdés eldöntésénél a decretum illirieumnak azt a rendel- szerződés. kezését, mely szerint a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt szerb gör. keleti vallású főpapok hagyatéka az elidegenithetlen nemzeti egyházi alapra és a karloviezi iskola-alapra száll, figyelmen kívül hagyva, felperes felperességi jogát megállapította annak ellenére, hogy az emltiett alapok képviseletére jogosultsággal nem bir. Ez a panasz nem alapos; mert a feletbezési bíróságnak a sommás eljárást törvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint D. X. volt verseczi szerb görög-kel. vallású püs­pök, a keresetileg érvényesített összeget alperesnek nem a felperes­ként fellépő egyházi alapnak, tehát a jogügyletben részt nem vett harmadik személynek fizesse vissza; minthogy az ily módon léte­sült jogügylet halálesetre szóló jogügyletnek nem tekinthető, az ez iránt perbe vitt jog feletti döntésnél nem az örökösödés tekinteté­ben fennálló különleges, hanem a kötelmi jogra vonatkozó általános jogszabály alkalmazandó. Már pedig általánosan elfogadott jogsza­bály az, hogy olyan esetekben, melyekben az adós a hit e­lezővel szemben arra kötelezi magát, hogy a szol­gáltatást egy harmadik javára teljesíti az ekként kedvezményezett közvetlenül van -jogosítva a tel­jesítést követelni (903. máj. 19. G. 20.)

Next

/
Thumbnails
Contents