Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 441 25700. Curia: Az 1869: IV. t.-cz. 23. §-a szerint a bíróságok '868 : LIV. megkeresésének eleget tenni minden bíró köteles ugyan, de ez a tör- t,"cz" vénybeli rendelkezés nem alkalmazható akként, hogy egyik biróság 60. §. a másik biróságnái folyamatban levő per folyamának felfüggesztését J°SseS^9elrendelhesse, mivel az ez iránti határozat a per bíróságának hatáskörébe tartozik (904. márcz. 28. L G. 693.). 25701- Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megvál- 64. §• toztatja. felp.-t megállapításra irányzott keres2tével ennek perjogi Q\Ő-Megállapítást feltételeinek hiánya okából elutasitandónak nem találja, s utasítja aZper rendes elelsőbiróságot, hogy jelen ítéletnek jogerőre emelkedése után felperes Jaras an keresetét érdemileg bírálja el. Indokok: Alp. felp.-t a peres felek közt létesült F) alatt biztosítási szerződés alapján az őt (felp.-t) ért balesetből kifolyólag bejelentett kárigényével 1900. aug. 17-én kelt D) alatti levélbe foglalt értesítés szerint elutasítván, az ekként vitássá tett jogviszony, és illetve alperes kártérítési kötelezettségének megállapítása a felperes vélt jogos érdekének biztosítására kétségkívül szükségesnek mutatkozik és ennek praejudicális per tárgyává való tétele helyt foghat azért, mert az a vitatott tény, hogy felperes az 1900 július 29-én a bagotai búcsúról haza indulóban a kocsinak véletlenül történt felborulása, vagyis baleset folytán jobb karját törte, a hivatkozott biztosítási szerződés szerint ahhoz képest, hogy ez a törés végeredményében a biztosított felperesnek rokkantságát és illetve munkaképességének állandó csökkenését vagy pedig csupán ideiglenes keresetképtelenségét idézi elő, más-más követelésre szolgáltatván alapot; tekintve, hogy a pernek nem vitás adatai szerint akkor, midőn felperes jelen keresetét folyamatba tette, a tört kar gyógyulása még egyáltálában be nem fejeződött, és hogy a biztosítási feltételek 17. §-ának 4. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az állandó vagy múlékony munkaképtelenségért járó kárpótlás kiegyenlítése a társaságtól csak az orvosi gyógykezelés befejezte után követelhető: felperesnek a perindítás idején még nem állott fen az a joga, hogy alperes ellen az ez által vitássá tett kártérítési kötelezettsége alapján egy számszerűleg meghatározott követelést érvényesíthessen; már pedig a jogában sértett féltől, ha ez az ő jogállapotának biztosítása czéljából az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, a jog létezése vagy nem létezésének és illetve a jogviszony megállapítása végett az előzetes per indításához való jogosultság rendszerint csak olyan esetben tagadható meg, amikor felperesnek már lejárt igénye alapján az alperes irányában a teljesítés követeléséhez is volt volna joga. Minthogy ezek szerint a kifejtettek értelmében a felperes keresetének az ügy érdemleges elbírálása nélkül történt elutasítása alappal nem bir: az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni (802. :'an. 23. 1461,901.). — Curia: Hhagyja (902. decz. 19. 597.). 25702. Keresk. és vtszék Felp.-t keresetével elutasítja. Ya-Megállapitás lamely jogviszony létezését vagy nem létezését megállapító kereset-per a rendé nek az 1893. évi XVIII. t.-cz. 16. §-ában kimondott és a dolog eljárásban. természete szerint rendes pereknél is alkalmazandó perjogi korlátozó szabály értelmében csak akkor van helye, ha a megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. A jogviszony birói megállapítás utján való biztosításának szüksége pedig nyilván akkor forog fenn, ha a felek közti jogállapot vitás, vagyis ha az a kérdés vár birói döntésre, hogy az ügyfeleknek joguk yan-e egymással szemben valamely közvetlen érvényesítésre még nem érett igényt támasztani. E szerint a
