Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG. 13 ságát bizonyító valamely okiratot be nem mutatott, ezek nélkül alpe- Tulajdon, résnek még csak a kereseti ingatlanokhoz való tulajdoni aránya sem A tulajdon állapitható meg, annál kevésbé pedig azokhoz való kizárólagos tu- bizonyítása. lajdoni joga. ezekhez képest felperest keresetével és alperest viszonkeresetével elutasítani kellett (901. máj. 29. 1468.). — D e breczeni tábla: Hhagvja (901. szept. 10. 2771.). — Curia: Hhagyja (902. szept. 11. 6771,901.). 3. Közös tulajdon. 21001. Nagyváradi törvényszék: Felperesek mint az Férj és feleség ingatlannak telekkönyvi tulajdonosai tették keresetüket alperes mint közös tulajtényleges birtokos ellen folyamatba, annak birtoka és elvont haszna dona iránti iránt. Minthogy azonban birtokba adás iránti tulajdoni kereset si- Perkerrel nem indítható az ellen, ki az ingatlant más nevében birja, ha ezt igazolja és megnevezi azt a személyt, akinek nevében a birtoklást gyakorolja; felpereseket keresetükkel elutasítani kellett, mert a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásával és néhai F. L hagyatéki irataival bizonyítva van, hogy a kereseti ingatlant 35—40 évvel ezelőtt néhai L G., az alperes neje P. F.-nak az édes atyja, vette a birtokába, s hogy azt 1873-ban bekövetkezett elhunytáig bírta, 3 hogy ezen időben a kérdéses ingatlan, mint az alperes nejének az örökrésze jutott az alperes használatába, s ekként valónak bizonyult alperes amaz állítása, hogy a kereseti ingatlant nem a saját nevében, hanem a neje nevében, mint ennek apai örökrészét, az őt mint férjét illető kezelési jognál fogva s igy a birtok iránti kereset helytelenül lett alperes személye ellen megindítva, s mert nem volt figyelembe vehető azon felperesi védelem, hogy akár neje jogán és nevében, akár a saját jogán és nevében használja és birja is alperes a kereseti ingatlant, az mellékes körülmény, mivel tényleg használja, s birtoka jogtalan lévén a birtokba adásra kötelezendő, mert alperes akkor, midőn a nejének az apai örökrészét használja, birtokosnak nem tekinthető, hanem csak a neje vagyonának a kezelőjéül, s a kereseti ingatlan nincsen az alperes és neje mint házastársaknak közös birtokában s ekként azon jogelv, hogy a házastársak közös birtoklásában levő ingatlan birtoka iránt a per, tekintettel arra, hogy a házastársak közös birtoka kezelésének a joga a férjet illeti; s hogy e birtok védelmére a férj egyedül is jogosult, egyedül a férj ellen 31. 14243.). — Nagyváradi tábla: Hhagyja (901. ápr. 1. 477.). _ Curia: Hhagyja (902. szept. 9. 4110 901.). 21002. Curia: A közösség jogi természetéből önként követ- Rendelkezés kezik, hogy a közös dolog mikénti használatára nézve megegyezés hiá-ű közös tulajnyában a többség akarata irányadó s ezzel szemben a meg nem elégedő donban. fél vélt sérelme orvoslását egyedül valamennyi érdekelt fél részvételével szorgalmazhatja a törvény által előirt uton (904. jan. 28. 3566/903. P.). 21003. Curia: Az osztatlan vagyonközösségben álló tulajdonostársak egyike, ha a tulajdonostársak a vagyon mikénti kezelésben állapodtak meg, ezen kezelés módjának megszüntetésére vagy megváltoztatására nincs feljogosítva, ehhez a tulajdonostársak öszszeségének beleegyezése vagy a vagyonközösség jogi természetének megfelelő egyéb hozzájárulása szükséges (904. máj. 11. 205.). Arány a kö21004. Curia: Az alsóbiróságok részéről jogerősen meg- zös tulajdonállapíttatott, hogy a kérdéses ingatlanokra a helyszínelés alkalma- ban.