Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 311 törzsrészvényei. vétessék. Ezen indokok alapján kellett az elsöbiróságnak alapszabály Kereskedelmódositása végett előterjesztett kereseti kérelmet elutasító rendel- mi törvény, kezését megváltoztatni (901. jan. 25. 43 901.). — Curia: Hhagyjal875:XXXVnindokai alapján s a kereskedelmi törvény 176. és 179. §-aira való t'"cz" hivatkozással is (902. jan. 28. 454/901.). 21508. Budapesti tábla: A keresk. törv. 161. §-a elle- 161. § nére történt részvényszerzést vagy zálogba vételt a törvény semmis- Részvényszernek nem nyilvánítja, hanem az idézett §-ban foglalt tilalom áthágása- zés tilalma. val csupán az igazgatóság felelősségét (218. §. 5. pont; köti egybe (901. decz. 14. 561.). — Curia: Hhagyja (903. márcz. 19. 164/902.). 21509. C uria: A kiépítendő vasútvonal építési költségeihez 166. §. törzsrészvények ellenében bizonyos összeggel való hozzájárulás nem afJtÍlZ'~*S^' vételi ügylet; az aláiró kötelezettsége csak az, hogyt a vasút építése végett alapítandó részvénytársaság alapításában mint törzsrészvényes résztvegyen. Az 1888 :IV. t.-cz. 10. §-a szerint a h. é. vasúti részv.-társaságra nézve a kormány határozza meg, hogy a részvénytőkének mily részét szerezheti be törzsrészvények kibocsátása által. Ha az aláirt hozzájárulások összege ennél nagyobb és a részvénytársaság megalakulásakor a hozzájárulások egy részét mellőzni kénytelen, ezek aláírói akkor elvállalt kötelezettségük alul szabadulnak; s a h. é. vasút részvénytársaság később még törzsrészvények átengedése esetében sincs jogosítva az ily mellőzött aláírótól a hozzájárulási összeget követelni, mert ez visszaélésekre s meg nem engedett haszonszerzésre vezetne (903. nov. 13. 48/903.). 21510. Budapestitörvényszék: Haaz alperes bebizonyítaná is azt az állítását hogy a hozzájárulási összegnek kölcsön utján Kamat törzsmegszerzését a helyi érdekű vasút engedélyesei vállalták magukra részvények az alperes község helyett, a késedelmes befizetés folytán elvállalt késedelmes kamatfizetési kötelezettség alól akkor sem menekülhetne; nem pedig efize esene • azért, mert ha átvállalta is a felperes részvénytársaság az engedélyesek kötelezettségeit, az alperessel szemben a felperes jogviszonya megváltozott és átalakult akkor, amidőn az alperes is belépett a részvénytársaságba s magát az alapszabályok határozmányainak alávetette. Az alapszabályok 21. §-a ugyanis, de a kereskedelmi törvény 169. §-a is akként intézkedik, hogy a részvényes 6%-os kamatot fizet, ha a felhívástól számított 30 nap alatt az aláirott összegnek esedékes részét be nem fizeti. Igaz, hogy a felperes az alperest csupán utalványozására hivta fel a pénznek, hogy továbbá az utalványozást az egész összegre, vagy annak egy részére kérte, s végül, hogy az alperes az összeg tetemes részét a 30 napon belül utalványozta is; minthogy azonban egyfelől az alperesnek kötelessége az utalvány foganatosításának a keresztülvitele is — mert hiszen a felperes a pénzt magát akarta — másfelől meg a részlegesen utalványozható összeg megjelölése hiányában nem vélelmezhető, hogy a felperes a hátralékban maradó tartozás kamatairól lemondott, bizonyos laiz is, hogy a most fölemlített körülmények az alperest a kamatfizetés alól fel nem menthetik. Minthogy azonban a felszólítást az alperes legfeljebb 1895 márczius 31-én kaphatta meg s így késedelme csupán április 30-án kezdődik; minthogy továbbá a kamat ugy a kereskedelmi törvény 285. §-a, mint különösen a felekre kötelező alapszabályok 50. §-a szerint csupán az üzleti év végén és nem félévenkint tőkésíthető: a kir. törvényszék a kamatokat 1895. évi április 30-ától számította és évenkint tőkésítette s az alperest csak az így kiszámított kamathátralék megfizetésére 169. §.
