Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

Kereskedelmi törvény. (1875 : XXXVII. t.-cz.) 3. §. 21473. Curia: Jogok és kötelezettségek alanya csak terméÉpitésifövál-szetes vagy jogi személy lehet; építési fővállalat pedig nem jogi szelalat keres- mély s ha czégét be nem jegyezteti, még a keresk. törvénykönyv kedö-e ? szerint sem képez oly kereskedelmi társaságot, mely a jogi személy tekintete alá vonható volna; a - vállalatot, mint ilyent, tehát sem perelni, sem elmarasztalni nem szabad (903. decz. 29. 1006.). W. §. 21474. Budapesti tábla: A kereskedő a czégvalódisági A czégvalódi-e^v sérelme nélkül, a czégett, mely alatt üzletét folytatni kívánja, ság elve maga választhatja meg, ebből pedig következik, hogy a kereskedő bíróilag sem arra nem utasítható, hogy czégének szövegét miként állapítsa meg, sem pedig a czég a kérelmezettől eltérő szöveggel be nem jegyezhető. Arra való figyelemmel már most, hogy czégügyekben a megszabott perorvoslási rendszer természetéből kifolyólag, a felsőbíróság, a mennyiben az ügy felfolyamodás folytán eléje kerül, hivatalból is megvizsgálja azt, hogy a kért bejegyzésnek törvényes előfeltételei fenforognak-e vagy sem? a kifejtettek alapján a hozott határozatok megváltoztatásával, a rendelkező rész értelmében volt határozat hozandó (904. febr. 4. 3912.). 21475. Miskolczi törvényszék: Ezen jkönyv elintézéséül a keresk. egyéni czégek jegyzékébe következő czég: «Deutsch R.», melynek birlalója D. B.-né szül. U. R. «Párisi nagy bazár» üzlettulajdonos, miskolczi lakos bejegyeztetni rendeltetik (903. okt. 30. 10667/903.) — Kassai tábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad. A kereskedelmi törvény 11., 17. §§-ai a czégbejegyzésre jogosított kereskedőnek megadják azt a jogot, hogy czégül csupán vezetéknevét használja, feltéve, hogy ezzel más kereskedőnek czégéhez való jogát nem sérti meg. Az egyéni czég szövegének megválasztását szabályozó eme czégjogi rendelkezésből, de a kereskedelmi törvény 12., 13. és 15. §§-ai szerint is nyilvánvaló, hogy érvényben levő czégjogunk a czégvalódisáig elvének következetes jalkalmazásától eltekintett, nevezetesen nem kívánja ,me;g a czég-szöveg szabályossága szempontjából, hogy az egyéni czég az illető kereskedőt, a társas czég pedig a társaság tagjait tüzetesen felismerhetőkké tegye, sőt a 12., 13. §§-ok bizonyos esetekben a volt czégbirtokos nevének, tehát a jelenlegi czégbirtokos s illetve a jelenlegi társasági tagok szempontjából tekintve: idegen névnek czégül való használatát is megengedik. A felfolyamodó miniszteri biztosnak az az álláspontja tehát, hogy az egyéni czég szövegéből a czégbirtokos férfi vagy női minőségének feltétlenül ki kell tűnnie s hogy azokból D. B.-né szül. U. R. czége «Deutsch R.»