Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

282 TELEKKOR x VI RENDTARTÁS. Telekkönyvi 21450. Budapesti tábla: Az elsőbir. végzését megváltozrendtartas. jatja gs a zálogjog előjegyzése iránti kérelmet elutasítja. Mert a 88 §• csatolt könyvkivonat nem a felfolyamodó nevére, hanem a «Ruzser Előjegyzés Dampfmühle Comp. Gesellschaí't» czégre van kiállítva, tekintve pekönyvkivonatdig, hogy a közkereseti társaság tagja, mint melynek felfolyamodó alapján. [s tekintendő, saját vagyonával a közkereseti társaság tartozásaiért dly módon nem felelős, hogy a czég hitelezője követelését az egyes tag magánvagyonára, nevezetesen annak ingatlanaira zálogjogi előjegyzés utján is biztosithassa ; az ez irányban előterjesztett kérelmet el kellett utasítani (902. jan. 23. 8233/901.). — Cfiir i a: A telekkönyvi rendtartás 88. §. c) pontja szerint a szabályszerűen hitelesített könyvkivonat alapján, lejárt követelésekre zálogjogi előjegyzésnek helye van és a csatolt czégjegyzési kivonat igazolása szerint K. J. beltag lévén, a K. T. 88. §. szerint a czég tartozásaiért felelős; a könyvkivonat tartalmi valósága, illetve a kitüntetett követelés fennállása és nevezetesen a követelésnek K. J.-val mint beltaggal szemben érvényesithetésének kérdése pedig ez uton nem vizsgálható: ezek szerint a bemutatott könyvkivonat alapján, tekintettel a czégjegyzési kivonatra, a telekkönyvi rendtartás 72., 86. és 88. §. c) pontja értelmében a zálogjog előjegyzését az elsőbíróság helyesen rendelte el (902. szept. 3. 2549.). 21451. Budapesti tábla: A keresk. könyvek bizonyító erejét az 1875. XXXVII. t.-cz. 31. §-a határozza meg akként, hogy bejegyzett kereskedőknek kereskedelmi ügyletekből eredő perekben szabályszerűen vezetett könyvei részbizonyitékot képeznek. A feltétel tehát, amihez a bizonyító erő kapcsolva van, a kereskedelmi ügyletből eredő viszonyban van meghatározva. A kérvényhez csatolt könyvkivonat tartalma azt bizonyítja, hogy a felek közötti jogviszony, mint azt az elsőbiróság helyesen kiemeli, nem volt kereskedelmi ügylet, hanem kezességi jogviszony. Minthogy tehát a felhívott törvényszakasz világos rendelkezése értelmében, a könyvek bizonyító ereje kereskedelmi ügyleteken kívül eső jogviszonyokra ki nem terjed, a zálogjog előjegyzési kérelem helyesen utasíttatott el (903. febr. 26. 10358/902.). 21452. Curia: Olyan könyvkivonat alapján, melyből a követelésnek sem természete, sem jogczime ki nem tűnik, a zálogjog elő nem jegyezhető (903. decz. 29. 3248.). 21453. Curia: Oly könyvkivonat alapján, a melyből nem állapitható meg, hogy az abban feltüntetett követelés ker. ügyletből származik-e, zálogjog előjegyzésének nincs helye (904. márcz. 17. 7171/903.). Előjegyzés 21454. Curia: Könyvkivonat alapján a zálogjog előjegyzése kezes ellen csupán az egyenes adós ellen rendelhető el, de nem oly harmadik szekönyvkivonatmély ellen, a ki nem magának az elkönyvelt jogügyletnek alapján, haalapján nem a könyvbe adósként bevezetett személyért külön jogügyletből kifolyóan, akár mint készfizető, akár mint kezes van kötelezve . (904. ápr. 15. 9195/903.). 89. 90. §§. 21455. C u r i a : A hagyatéki leltár közokirat ugyan, de az Hagyatéki 1894 : XVI. t.-cz. 47. §-ának 2. bek. értelmében még az ellen a személy leltár alapjáne\\en sem bizonyítja az abban felvett tartozások fennállását, a ki a lelnincs efőjegy-fárt aiáirte. E szerint a hagyatéki leltár nem tartozván a telekkönyvi zes' rendtartás 89—90. §-aiban felsorolt azon közokiratok közé, melyek alapján a zálog előjegyzése megengedhető, az előjegyzési kérelem elutasítandó (904. márcz. 24. 1347/903.).