Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

278 TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. Telekkönyvi magánokirat által, hanem csak az anyagi jogszabályokban gyökere"^ta^tás- redző korlátok közt, melyek közé az is tartozik, hogy a terhelési Tulaid ' t^alom az mgatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egykorlátozásbe- idejüleg- és kapcsolatosan jegyeztessék be, mivel a korlátolt tulaj jegyzése. ^on' mm^ dologi jog, csak magának e jognak megállapításával léte(szölö feluji- sülhet, melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. Ugyané tási kölcsön).döntvény szerint továbbá a terhelési tilalom a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kivül más dologi jogok, ezek közt zálogjog oltalmára 'nem szolgálhat és oly terhelési tilalom, mely az abban a döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti. Minthogy pedig ez esetben a terhelési tilalom feljegyezése nem a tulajdonjog telekkönyvi átruházásával, hanem zálogjog bekeblezésével kapcsolatosan és a zálogjog oltalmára kéretett; minthogy továbbá a feljegyezni kért tilalom a fentidézett döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel; minthogy végre az a körülmény, hogy a feljegyezni kért terhelési tilalom nem általános, hanem csak bizonyos nemű kölcsönökre vonatkozik, a tilalom jogi természetén és a következő tulajdonosokra is kiható jellegén mitsem változtat és e körülmény nem szolgálhat okul az általános anyagi jogszabálytól való eltéréshez: ezeknél fogva ki kellett mondani azt, hogy az ily alapon és módon a tilalom telekkönyvi feljegyzése iránt előterjesztett kérelemnek hely nem adható (903. decz. 9. 13.). Kikötmény 21438. Budapesti tábla* A telekkvi nyilvánosság alapfeljegyzése. elvéből folyik, hogy dologi jogok csak bejegyzés által válnak létezőkké, s hogy a .telekkvi bejegyzés hatálya a telekkönyvben történt bevezetés szerint bírálandó el. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalma jóhiszemüleg jogot szerző harmadik személyekkel szemben, telekkönyvi szempontból nem jöhet figyelembe. Ha az lényeges és fontos körülményre vonatkozik, csak akkor és annyiban jöhet figyelembe a telekkönyvi rendtartás 3. §^a értelmében, ha és amennyiben a bejegyzett jog közelebbi meghatározására szolgál. Felperes az I. rendű jogelődével kötött A. alatti szerződés 5. pontja szerint csak a 3. pontban körülirt annak a tulajdoni korlátozásnak feljegyzését kötötte ki s csak az jegyeztetett fel, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosa az ingatlant csak egy tagban, felosztatlanul és gyári czélokra használhatja, az a jog azonban — amelyre felperes keresetét alapítja s mely az A. alatti szerződs 4. pontjában szabályoztatott s mely szerint, ha a teleki a 3. pontban kikötött feltételek ellenére használtatnék, felperesnek szabadságában áll a szerződést megszüntetni s a telket a vételár visszatérítése mellett visszavenni — a telekkönyvben bejegyezve nincs. Felperes nem hivatkozhatik sikerrel a telekkönyvi rendtartás 62. §-a kapcsán arra, hogy ez a joga a telekkönyvi feljegyzésből folyó s hogy a bejegyzett jog közelebbi meghatározását képezi s a bejegyzés alapján szolgált okirat tartalma szerint Ítélendő meg, mert a szerződés megszüntetésének s a felek visszavételének joga a feljegyzett korlátozásnak nem közelebbi meghatározása. A bejegyzett jogra vonatkozó s az okirat tartalma szerint megítélendő közelebbi meghatározásnak a jelen esetben csak az lenne tekinthető, ami az egy tagban, felosztatlanul és gyári czélokra való használásra vonatkoznék, ami tehát a bejegyzett korlátozást közelebbről meghatározná. Felperes tehát a telekkönyvi tulajdonos I. r. alperes jogelődével megkötött szerződésen alapuló, de be nem jegyzett, a fentiek szerint a telekkönyvi rendtartás 62. §náh~>z képest figyelembe nem vehető s a szerzőoés megszüntetésére s a telek visszavételére vonatkozó jogát