Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
236 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. ^. haSy. a*é. k: 21376. Tiszafüredi j b g.: Az özvegy kiigazítási kérelmének Örökösödési helyt ad és kimondja, 'hogy L. P. örökhagyó testvéreinek csak, az, esetben ejaras. legz a sz&mu betétekben felvett ingatlanokból az örökhagyó nevén 'tadfvél é^ állott részekre utóöröklési joga, ha özv. S. B. még életében a kö0kijavítása * rulirt ingatlanok tekintetében másként nem intézkedik és a telekkönyvi hatóságot a feljegyzett utóörökösödési jognak a jelen végzéshez képest leendő kiigazitása iránt megkeresi (903. okt. 31. 900. Ö. 126/9. ). — Budapesti tábla: A tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja és özv. L. P. -nét az 1900. Ö. 126/1. számú hagyatékátadó végzés kiigazitása iránti kérelmével elutasítja. A fennálló törvénykezési gyakorlat értelmében, h tadó végzésbe nem egyszerű név-, szám- vagy to 11 hiba, hanem más hibás rendelkezés csúszik be és a végzés jogerőre emelkedett, a hagyatéki bíróság az ily hibás rendelkezésnek kiigazítását csakis az esetben rendelheti el, ha a kiigazításba valami ennyi érdekelt fél beleegyezett. Minthogy azonban a nevezett özvegynek 1900. Ö. 126/6. szám a. kiigazítás iránti kérvénye felett megtartott tárgyaláson, a kiigazításhoz a felfolyamodó utóöröklési jogot nyert érdekelt felek hozzá nem járultak, mindezeknél, fogva az elsőbiróság végzését megváltoztatni és a nevezett özvegyet a jogerős 1900. Ö. 126/1. számú átadó végzés kiigazitása iránti kérelmével elutasítani kellett (904. márcz. 16. 11. 275/P. 903. ). — Curia: Helybenhagyja (904. jun. 27. - 4471/P. 904. ). A befejezett 21377. Budapesti tábla: Bár tény az, hogy az örökösödési örök. e/yű/dsügynek perenkivüli rendezése nem zárja el a törvény rendes utján való hatálya. j0g érvényesítését, azonban a jogerejüleg befejezett perenkivüli eljárás egy oly állapotot teremt, a mely az abban részes felek között ebben a helyzetben az igényeket végleg rendezi. A jogerősen befejezett örökösödési eljárással teremtett helyzet tehát az örökségi vagyon tulajdona tekintetében mindaddig, mig erősebb jogot per utján nem érvényesítenek, a jogszerű állapot és igy az a birtokos, a ki ennek ellenére tartja a dolgot birtokában, jogellenesen birtokol, a jnely körülmény a rosszhiszemű birtoklást, a mely fenforog akkor, ha olyat birtokol, a melyről tudja, hogy a másé, megállapítja. A felebbezési bíróság e szerint nem sértett jogszabályt, midőn az 1883. évben jogszerűen befejezett hagyatéki eljárással teremtett helyzet alapján a felperesek birtoklását, kik erről tudomással bírtak, rosszhiszeműnek tekintette (902. jun. 20. I. G. 99. ). Hagyatéki 21378, Curia: Tekintettel arra, hogy az 1895. november 21-én tárgyalás tartott, érvényességében megtámadott hagyatéki tárgyalás ellen felp. megsem/n/s/'-eiőterjesztéssel élt, és a hagyatéki bíróság ezen, előterjesztés következtése- íében azt a jegyzőkönyvet nemcsak a hagyaték átadása alapjául el nem fogadta, de 3363/97. sz. végzésével a kir. közjegyzőt a tárgyalás folytatására utasította; tekintettel továbbá arra is, hogy ennél a tárgyalásnál az előterjesztéssel megtámadott tárgyalás érvényessége ellen aSz is felhozatott, hogy azt a tárgyalást nem az azzal megbízott kir. közjegyző, hanem ennek arra nem hivatott írnoka tartotta meg és ezen állítás valósága ellen alperesek ottan ellent nem mondottak; tekintettel végül arra is, hogy Sz. P. volt közjegyzői irnok tanú azt, hogy ő tartotta meg a tárgyalást és a kir. közjegyző a jegyzőkönyvet csak utólagosan irta alá, esküvel megerősítette: mindezekből megállapítható, hogy A hagyatek. Orokosodesi eljaras. Hagyatek dtadd veg~£; kijavitdsa. A befejezett or ok. eljdrd. hatdlya. Hagyateki tdrgyalds megsemmiSi tese.
