Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

( 4 DOLOGJOG. A dolgok, és felszerelményeit, melynek területén a végrehajtás foganatositTartozék. tátott, végül, hogy az ő tudtán kivül az ő vagyonából szerzett ingatlan Ingatlan fel-Me részére tulajdonosul férje jegyeztetett ugyan be, azonban az szerelése és erről kiállított közjegyzői okiratban végrehajtást szenvedett utóbb termése, ugyanazen ingatlan részre felperes tulajdonjogát kifejezetten elismerte, és hogy a lefoglalt ingó egy része ennek az ingatlannak felszerelvénye, illetve termése, és mind eme tényállások bizonyítására bizonyítékokat csatolt és tanukat állított elő. A íelebbezési bíróság azonban anélkül, hogy a felperes keresete megállapítására vonatkozó állításainak valósága vagy valótlansága tekintetében a tényállás megállapításába bocsátkozott volna, azzal a jogi indokolással, hogy felperes az igényelt ingókra a kizárólagos tulajdonjogot nem bizonyította, felperest keresetével azért és azzal a további indokolással utasította el, hogy a házastársak közös birtokában talált tárgyak, amelyek a házasság tartama alatt szereztettek, a férj tulajdonának tartandók. Ez a jogi indok azonban tarthatatlan, mert a tulajdonjog kizárólagosságának hiánya nem a tulajdoni igény egész be n való elutasítására, hanem esetleg csak annak a megfelelő mértékre való koriátolására vezet, továbbá mert téves az a felfogás is, hogy a házasság íenállásának ideje alatt szerzett tárgyakra mindenkor a férj tekintendő főszerzőnek, illetőleg, hogy az ily tárgyak minden körülmény között a férj tartozásának fedezésére volnának fordíthatók, holott általánosan elfogadott jogszabály az. hogy a házasság tartama alatt szerzett tárgyakra és ezek jövedelmeire a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek külön vagyonából az származott, és így az egyik házastárs külön vagyonából származott vagyon a másik házastárs tartozásának fedezésére nem fordítható, és végül, mert jogszabály az is, hogy az ingatlan felszerelése és termése az ellenkező bizonyításáig annak a tulajdonául vélelmezendő, aki az ingatlannak tulajdonosa. (903. decz. 9. G. 381.). 20989. Curia: Az, hogy valamely tárgy állagának jelentékeny megsérülése és értékében való lényeges csökkenés nélkül eddigi helyéről eltávolitható-e? ténykérdés, a mit a bíróság a per anyagának és a felhozott bizonyítékoknak szabad mérlegelése mellett állapithat meg. Az a körülmény, hogy az igénylő felperes megszerezte a végrehajtást szenvedőnek ingatlanát, nem állapit meg vélelmet a felperes tulajdonjoga mellett oly ingókra nézve, a melyek természetüknél fogva nem olyanok, hogy azok az ingatlannak szükségképen és elválaszthatlanul tartozéka gyanánt volnának tekintendők és az olyan tartozék, a mely a fődologgal nincs olyan állandó kapcsolatban, hogy a fődolog czéljaira szolgáljon és a mely fődologtól állaga sérelme és nevezetes értékcsökkenés nélkül elválasztható, a fődolog sorsában szükségképen nem osztozik (903. decz. 22 9122.). 20990. Curia: Felperesek felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával, az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyvben 1—9. alatt és a B) alatti végrehajtási jegyzőkönyvben 1—8. alatt felsorolt tárgyak az alperessel szemben a foglalás alól felmentetnek és az összes költség a felek között kölcsönösen megszüntettetik. Felperesek a felebbezési bíróság Ítéletét jogszabály megsértése miatt támadják meg; ez iránt felperesek részéről felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasz lényegileg alapos.