Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
CSALÁDJOG. 225 nem birnak; felperes keresetét a felebbezési bíróság ítéleti tényállása Törvényes szerint nem valamely az alperes által vállalt magánjogi kötelemre, származás, hanem a házasságon kivül való nemzésre alapúja; azonban a felebbe-Házasságban zési bíróság által megállapított tényállás szerint felperes törvényes született gyerházassági kötelékben van, és azok a gyermekek, kiknek tartásdíját**?* törvenyf elperes alperes ellen követeli, felperestől ezen törvényes fJlenitese- ~ házasság tartama alatt születtek, azok tehát mind- ^ek tartása' addig törvényeseknek vélelmezendők, míg törvénytelen származásúaknak jogerős birói Ítélettel ki nem mondatnak; ennek megtörténtéig felperes idegen férfiutói gyermekei részére tartásdijat nem követelhet. Felperesnek az az érvelése, hogy ebben a perben is megállapítható az, hogy felperes a gyermekek fogamzása idejében férjével együtt nem élt és hogy a gyermekek a férjétől nem származhatnak, teljesen alaptalan, mert a gyermekek törvényességének kérdése az ő érdeküket érintve, perbenállásuk nélkül — mellékesen egy más perben — e kérdésben dönteni nem lehet,, különben a gyermek törvénytelen születésének kimondása iránti per csak a törvényes apa vagy esetleg az örökösök által tehető folyamatba s az ily per a felek beleegyezésével sem tart"ozhatik sommás útra. E szerint a felebbezési bíróság sem anyagi, sem eljárási jogszabálysértést nem követett el azzal, hogy a felperes által kért bizonyitásfelvételt el nem rendelte arra a körülményre, hogy a gyermekek fogamzása idejében felperes a férjévei együtt nem élt és hogy a gyermekek fogamzása idejében férjével nemileg nem közösült (904. márcz. 5. L G. 608/903.). 21352. Pozsonyi tábla: A házasság tartama alatt született gyermekek atyjának a férj vélelmezendő és az a körülmény, hogy a törvénytelenittetni kért gyermek fogantatása idejében a felperes (a gyermek anyjának férje) más nővel volt házasságban és így a gyermek házasságtörésből származik, csak akkor jöhetne figyelembe, ha valamely harmadik személy jogainak sérelme forogna fenn, ellenben a jelen esetben, a hol az nem is állíttatott, felperes, aki első házasságának megszűnése után a teherben levő nővel egybekelt és a gyermek törvényességét több mint 18 éven át meg nem támadta, a házasságtörést a gyermek sérelmére többé nem érvénvesitheti (902. szept. 30. 4138.) — C uria: Hhagyja (903. febr. 11. 7844/902.). 21353. Curia: A tárgyalás szerint a törvénytelen gyermek Törvényesített anyja az alperes, a tartásban marasztalt természetes atya a ielperessel gyermek tar1888. június 2-án házasságra lépvén, a törvénytelen gyermek utóházas- tasaság által törvényesíttetett s ekként a felperest.a törvénytelen gyermek tartásában marasztaló ítélet hatálya megszűnt, mert a gyermek tartása iránti kötelezettség most már felperest nem mint természetes atyát a 2817 887. számú ítélet alapján, hanem a törvénynél fogva mint törvényes atyát terheli és az Ítéleten alapult kötelezettség fel nem éledhet annak következtében, hogy a házasfelek esetleg később egymástól külön esnek; mihez képest az anya gyermekének tartását az említett ítélet alapján már egyáltalán és pedig a múltra nézve sem követelheti s illetve a tartás iránt ez Ítélet alapján végrehajtást már nem vezethet; következéskép felperes nem zárható el attól, hogy az 1881 :LIX. t.-cz. 30. §-a alapján az ítélet után bekövetkezett jogmegszüntető tény alapján a végrehajtási jog megszüntetését kereset utján kérhesse, és mert ezek szerint a felebbezési bíróság a 15,044/894. számú végzéssel elrendelt végrehajtás megszüntetésének Márku* : Felsőbíróságaink elvi határ. XV. 15
